Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-12-19
~ —*5 | I T a u s z elvtárs, belkereskedelmi miniszter: Több elvtárs foglalkozott az export és az' import kérdésével. Trencsényi elvtárs azt kérdezte, hogy az export,, importunk reális-e és erősithetők-e a tartalékaink. Hasonlóképpen az exporttal foglalkozott más elvtárs is, más vonatkozásban, hogy el tudjuk-e helyezni áruinkat, figyelembe vesszük-e a piaci helyzetet, stb. Ebben a kérdésben a következőket szeretném elmondani. Mindenek előtt arról szeretném az elvtársakat meggyőzni, hogy az ország hírneve, politikai és gazdasági értékelése a világpiacon jó. Hiteleket kapunk, sőt olyan lehetőségeink is volnának, amelyeket nem veszünk igénybe. Az ajánlatoknál nagyon figyelembe vesszük a gazdaságosságot. Nemcsak rövid, hanem középlejáratú hitelekre is van ajánlat.Általában az országnak jó a helyzete. Ez válasz közvetve a gazdasági helyzetünk megítélésére is. Nemmolyan nu&rtékü dolgokról van itt szó, amelyek az egész ország gazdasági helyzetének elbírálását különösképpen érintenék. A világpiacon az ország politikai, gazdasági értékelése jó. A tőkés világgal is megvannak a kereskedés lehetőségei. Elhangzott olyan kérdés, hogy az import fedezésére figyelembe léhet-e venni az exportot. Ez népgazdasági áganként differenciált. Továbbra is nagyon jelentős exportálók vagyunk és leszünk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Hasonlóképpen fejlődő exportra van kilátás könnyűipari cikkekből. Jól értékelik a világpiacon vegyipari, gyógyszeripari cikkeinket. De nem ilyen egyértelmű már a helyzet a gépipar területén. Ezen belül a villamossági iparunk, híradástechnikai iparunk kilátásai jobbak, de a gépipar egyéb ágazataiban, a szerszámgépiparban piaci nehézségek vannak, korszerűtlenség miatt. A világpiacon termékeink egyrésze nem versenyképes. Ez legerősebben a gépipar területén érződik. Összegezve: a mi iparunk van olyan egészséges, hogy újabb és újabb exportcikkeket tudjon előállítani, hogy fokozza a minőséget, javitaa a gyártmányösszetételt, fejlessze a cikkeket korszerűség szempontjából, csak nekünk ezt egy kicsit jobban kell ösztönözni. Fárt, gazdasági vonalon, felsőbb, közép-és az alsóbb vezetésben egyaránt. A másik kérdés a beruházási helyzet. Itt arról van szó,hogy a második 5.éves terv beruházásait már eddig 15 milliárddal túlteljesítettük. Ezért a beruházásoknál nemcsak számszerű rostálásokra, hanem bizonyos lassításra van szükség, mert nem áll módunkban, erőviszonyaink nem engedik, hogy a második 5 éves tervben foglaltaknál lényegesen előbbre lépjünk. Ezért a beruházásoknál nagyon alapos relülvizsgálat történt és a jövő évre azok a beruházások kerülnek tervbe, amelyek a jövő evben befejezhetők, tehát termelő kapacitásba mehetnek át. Továbbá olyan kezdések - kis számmal, - amelyek gazdasági indokoltsága a legjobban biztosítva van. Azután a beruházási politikában további intézkedések is lesznek. Az ipar és a kereskedelem kapcsolatáról. Elvileg mi ezzel a kérdéssel foglalkozunk és a kereskedelemre vonatkozó párthatározat alapján a Belkereskedelmi Minisztérium készit előterjesztést megfelelő szervek fele a kapcsolatok elvi fejlesztése érdekében. Érezzük, hogy ezek a kapcsolatok fejl±- 1
