Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-11-28
ijP — í- 15 -üem következett be. Más vonatkozásban is elhangzottak ígéretek, amelyek betartása nem történt meg. Nem szabad semmit Ígérni, amit nem tudunk betartani. Bizonyos kérdések, amelyek már döntésre érettek, egyre inkább elhúzódnak és a határozott állásfoglalás kimondása egyes kérdésekben hosszabb ideig késik, mint amennyi egészséges lenne. Ilyenek pl. az iskolareformmal kapcsolatos kérdések, a szakmunkásképzés problémája, ahol időszerű leérne, hogy egyértelmű döntés szülessen. Ilyen probléma a középfokú technikusképzés jelene és jövője, stb. Jó dolog egy kérdést hosszú ideig vitatni, de ha a döntés hosszú ideig késik, akkor nagyfokú bizonytalanság uralkodik el és az szülője a különböző rémhíreknek és nehéz körülményeket teremt a kommunisták munkájához. Mindezek alapján messzemenően egyetértek azzal, hogy alapvetően javítani kell a tájékoztatást. Meg kell gyorsítani ezt a folyamatot, megismerni, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a közvéleményt és ezekre gyorsan kell reagálni és nem szabad engedni, hogy mindenki a maga szubjektív vélemény® szerint magyarázza a kérdéseket, amelyek befolyásolják a közhangulatot. Egyetértek Schumeth elvtárssal abban, hogy a demokratizmust szélesíteni kell, de nálunk a demokratizmus felvetése nagyon sokszor csak a jogok oldaláról történik. Véleményem Bzerint a demokratizmusra a jogi lehetőségek ma széles körben adottak. A demokratizmus szélesítése ma nem elsősorban a jogok szélesítését jelenti, hanem elsősorban az emberek nevelését arra, hogy élni tudjanak felelősséggel a maguk demokratikus jogaival. Tartalmilag kell megteremteni, mindazokat a lehetőségeket, amelyek az emberek rendelkezésére állnak, az üzemi tanácsok ülései^ a lakóbizottsági ülések, tanácsülések azok az alkalmak, ahol az embe’ reknek lehetősége és joga van élni a demokratikus jogaikkal, í Ezekkel a lehetőségekkel jobban kell élni. Meg kell tanítani az embereket arra, hogy ezeket ne formaságnak tartják, hanem használják fel arra, hogy alakítsák annak a szervezetnek, műhelynek, üzemnek a politikai tevékenységét és valóban éljenek azzal a lehetőséggel, hogy megismr$ék az adott egység vezetőinek tevékenységét. A demokratizmussal együttjár a felelősségtudat, a jogokkal, való élés kötelessége is. Egyetértek azzal, hogy itt az ideje megbeszélni, hogy mi az értelmiség szerepe a szocializmus építésének jelen időszakában, amikor zömében már az uj értelmiség az uralkodó, amikor ez az uj értelmiség zömében a munkás- és parasztfiatalokból került ki és a mi iskoláinkban, egyetemeinkeh. tanult. Ma a kommunista értelmiségre nem csupán az a jellemző, hogy kiszolgálja az uralkodód osztályt és egyetért a béke kérdésével, mert a kommunista értelmiség alkotó tevékenysége ma már megmutatkozik. De napirendre kell tűzni az értelmiség nagyobb felelősségvállalását és még aktívabb bekapcsolódását-nemcsak a kommunista értelmiségnek - is a szocializmus építésébe. Palicz Mihályné elvtársnő: Mindenek előtt az Írásos anyagot illetően szeretnék javaslatot tenni: a márciusi PB ülés napirendjének szövegezését javasolom megváltoztatni. Javasolom a szocialista embertípus kialakításának egyik fő vonásaként kiemelten foglalkozni a munka jellegével, a munkához való viszony ,és a munkaerkölcs szerepével, mert lényegében ez a napirend kifejezi azt, hogy ez egy későbbi es szélesebb tudatformáló L--------------------------------------------------------------------------i
