Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-01-11
r 1 n hiszen nem lesz könnyű e szempontból a gazdasági vezetés munkája és a mozgalmi szervek nagyon türelmes magyarázó munkájára fokozottabban szükség lesz a jövőben. A gazdasági munkához ezzel megpróbáltuk a magunk mozgalmi tevékenységét is hozzátenni, hogy az 1964-es terv maradéktalan végrehajtását biztosítani tudjuk. Tóth György elvtárs: Elsősorban a jelontéshez és a kiegészítéshez szeretnék"hoz’, ".’ászólni. A jelentésben értéléivé vannak az 1964-es feladatok és az 1965-ban jelentkezett problémák. A TI. fejezeten belül felsorolja a jelentés, hogy komoly próblésztek 1965-ban népgazdasági szinten. Ez meg van magya-" r'zva, de nincs elemezve, hogy mégis, milyen problémák jelentkeztek 1965- •: Helyesnek tartottam volna, ha fel lettek volna sorolva néhány pontban, annál is inkább, mert ez az egész anyag, a kiegészítés és a PB vitája titkári értékeslet elé kerül és az üzemi titkároknak azért meg kell .magyarázni azt, hogy milyen problémát: voltok, milyen hibákat követtünk el 1965-ban és rr.iben kell nemünk 1964-ben 'előbbre lépnünk, illetve a hibákat kijavítani. '.zt fontosnak tartom azért is, mert az ipar átszervezésének, összevonásoknak jelentősebb része az elmúlt évben zajlott le, s főleg azoknál a vállalatoknál, ahol az összevonások, megtörténtek, az ott lévő dolgozók problé: .áznak és lényegében azokat a nehézségeket, amik 1965-ban jelentkeztek, egyesek azzal magyarázzák, rogy ennek oka' az átszervezések voltak. 6 ez nem felel meg a valóságnak, mert ha az összevont vállalatok 1965-as eredményeit né. zük, nyilvánvaló, nem ezt a képet mutatják. Ami az 1964-év feladatait illeti, kétségtelen, hogy igen komoly feladatok elé állította a vállalatokat. Meg is lepte ’ a vállalatokat az a feszités, amit kaptak. KGL. tárcán belül ismerem ezeket a számokat, amik igen feszitettek és igen komoly ' feladatot jelentének. Egyetértek azokkal a feszítésekkel, amiket a vállalatok kaptak, elsősorban azért, mert igen komoly problémák vannak a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése /-x terén. Ha csak a kerületi adatokat nézzük, a termelési felfutás közel 75 . -át hoztuk termelékenység emelésével, ugyanakkor a bár a múlt évi adatok még nem ismertek, de a 5/4 éves szinten megvannak és úgy tudó: , hogy 1965-ban a termelési felfutásnak csak kb. 25-50 %át hozták. Nyilvánvaló, hogy ez nem tartható. .zen a téren feltétlen változást kell elérnünk az 1964-es gazdálkodásunkban. i néhány észrevételem az anyag gyártmányfejlesztéssel kapcsolatos részéhez: a társadalmi erők, a dolgozók bevonása abból a szempontból, :ogy érdekeltek legyenek, megismerjék gyártmányaikat és sajátjuknak érezzék azt. Véleményem szerint ez egy kicsit le van szűkítve, mert elsősorban azért kell bevonni okot, hogy tapasztalataikkal járuljanak hozzá, a gyártmányok minőségének emeléséhez és a műszaki színvonalának emeléséhez, ’ehát elsősorban szakmai tudásukkal, tapasztalataikkal járuljanak ehhez hozzá. A gyártásfejlesztés területén lévő szempontokhoz is lenne észrevételei:;: kétségtelen, hogy elsősorban normareo.de zés sel akarják megoldani gyártási problémáikat a vállalatok és kevésbé műszaki intézkedésekkel. Azonban nem szerepel itt, ami igen lényeges a gyártásfejlesztésnél, az uj technológiai módszerei: bevezetése es következetes alkalmazása, ami az egesz gyártásfejlesztés kérdését előbbre viszi, Ennél a kérdésnél emelném ki a túlóra kérdését, amivel rdély elvtápé is foglalkozott és itt hoznám össze a létszám kérdését is, mert a könnyebb megoldás felé igyekeztünk eddig is menni, mert létszámemeléssel L akartuk a vállalatok problémáit megoldani.-d
