Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-10-16
r~ n I - 4 - • , . J Semmi újat nem mondok azzal, hogy az a kulturális forradalom, v ami a hatalom megragadása óta folyik, és még hosszú ideig folyni 1, I fog, ami az emberek érzelmi, értelmi, akarati átnévelését, Épj-szocialisba átformálását szolgálja,-ez rendkívül ellentmondásos i^VJ-és bonyolult folyamat. Hogy mégis., melyek azol/a főbb ellept* ///\ mondások a művelődés területén, amelyek gátolják a munkánkat, z y/ nehezítik., akkor ezt 3 kérdésben, lehetne összefoglalni. jr /Az egyik a társadalom fejlődése és műveltségi állapota közötti / X / ellentét; a másik a fejlődés növekvő szükségletei és a kulturá-I lis lehetőségek közötti ellentmondás; a harmadik a fejlődés. ( növekvő szükséglete és a népművelés, a művelődés stílusa, módszere —közötti ellentmondás. Hangsúlyozom, hogy ezek az ellentmondások sok tekintetben objektív jellegűek, ha mégis hosszasabban beszélek erről, azért teszem, mért ezekben számtalan szubjektív tényező van, és ha jobban felismerjük ezeket az ellentmondásokat, ezek okait, akkor talán csökkenthetjük, tompíthatjuk, esetenként fel is oldhatjuk ezeket az ellentmondásokat, lég annyit, hogy természetes, ez a 3 ellentmondás nem valami zuglói specialitás, hanem általános jellegű, érvényes az egész országra. De nekünk itt kell ezeket megnézni Zuglóban, amiknek elhárításával mi a munkánkat javítani tudjuk. E három kérdés köré csoportosítva, részletesen: Ami a társadalom fejlődését és műveltségi állapotát illeti, ez sok esetben olyan törvényszerűség, ami adott, már Marx beszél róla. A kulturális forradalom kiszélesítése, az eszmei offenziva, éppen azt szolgálja, hogy csökkentsük ezt az ellentmondást. Én ezen belül a kulturális forradalom pártirányitása kérdésével, mint egy fontos kérdéssel akarok foglalkozni. A pártirányitás elevenségét, vagy erősödését éppen az Országos Ideológiai Konferencia bizonyítja, ahol a párt, igényt tartva arra, hogy az alapkérdésekben mutasson irányt, tárgyalta a jelenlegi helyzetet. Ezt nagy örömmel kell üdvözölni. Én is úgy éreztem az utóbbi időben, - években, - hogy kevés az útmutatás, fogózkodó, amibe kapaszkodva biztosan lehet fogózni. Az a probléma, hogy most már ami országos, vagy bp-i szinten történik, az jelentkezik lenn az alapszervezetekben, - mert a pártirányitás alatt érteni .kell a ' ' középszervek pártirányítását is. Azóta van egy határozott törekvés, hogy ezzel a kérdéssel intézményesen, szervezettebben fog/ lalkoznak, amióta a felsőbb szervek is foglalkozták ezzel a kérdéssel. Most már -azt kell nézni, hogy jól foglalkoznak-e ezzel a pártszervezetek, azzal-e ami valóban a pártszervezetek feladata. Azt hiszem, itt sok nehézség van. . Eluralkodott a művelődés területén is az úgynevezett számszerüségi szemlélet. Amikor a párt. szervezetek megtárgyalják az adott terület művelődési munkáját, i P szinte kizárólag csak a számszerüséget nézik. A művelődés terü- Jletén sem lehet lemondani a statisztikáról, de azért számunkra, / ,7 /és a pártirányitás számára a számok önmagukban keveset mondanak, H / mögötte meg kell nézni a lényeget. Bennünket ez a lényeg érdekel, / hogy mit, milyen tartalommal, hogyan, milyen hatékonysággal, p milyen hatással művelődnek a dolgozók. Ezért szeretném hang- I súlyozni, hogy a pártirányitás eszmei irányítást jelent a müve/ Ijedősben is. Ennek a tanulmány ozását, megszabását egy-egy időszakra, hogy milyen tartalmat akarunk a dolgozóknak adni, és eréről azért is kell hangsúlyozottan beszélni, mert a művelődés tartalma is változik. Nem kell arról beszélni, hogy a mi művelődésünk nem azonos a felszabadulás előtt, a régi művelődés tartalmával, - azt hiszem. t- ■■ —J
