Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-10-16
r ... ~i A műveltség fogalma kiterjedtebb, komplexebb lett, át° fogóbb. A pártszervezeteknek abban is segítséget kell adni, hogy mindig azokat a tartalmi feladatokat jelöljék meg a tömegszervezetek számára, amelyek ott, az adott helyzetberi szükségesek. Ha már a kétfrontos harcról esett szó, én is megemlítem, hogy itt is kétféle végleg van. Az üzemekben az embereket csak mint termelő embereket fogják fel és a kulturátix is úgy próbálják beléjük tömni., hogy ők termelő emberek. De az i , ember ennél több. Ezen felül szórakozni is akar,.- és ezt Mp; ’\ hangsúlyozza inkább a lakóterületi munka, ahol inkább csak zF \a szórakozó embert látjuk és nem látjuk, hogy ugyanakkor az I 2. termelő ember is. Harcolni kell ez ellen a két véglet ellen; J\. hogy komplexebb,_összetettebb _kultwát_d5Jüd4up.k biztosítani ' ■ a dolgSaÚknak. A müvelpcTes t art a lm ó’h.ak.-.a „ me p-s z é re 11 e t é s e > ez . , ■áé párt szervezetek feladata. De van a párt irányit ásnak, egy .másik oldala is. Egyre többet beszélünk a népművelés egységéről; hogy nem létezik külön ismeretterjesztő, szinházjáró, stb. mozgalom, hanem ezeknek egységes hatása jelentkezik az z-\ embereknél. A lakóterületen is, az adott területen végzik az emberek a maguk munkáját, de ki j^Lztpsitja azt az egységes művelődést,- hogy alanyaikban, tartal^áhah~miiidig“az' jelentkezzék, ami éppen a legfontosabb? Azt hiszem, éppen a párt- f nak kell ezt biztosítani, az üzemberjds, a lakóterületen is. Jéfz Az erők összefogása a pártszervezetek feladata. S nyilván, ha//j ; ITpArtlszdrvezhtrtskr-ehhez a kérdéshez szakavatottan nyúlnak j W hozzá, a pártirányitás erősödni fog, akkor az eddiginél is i jelentősebb eredmények lesznek. Természetese, ennek eredménye-\.< képpen az az ellentmondás, ami itt a társadalmi fejlődés és a tudati állapot között van, csökkenni fog. Ami a második ellentmondást illeti, a-fejlődés növekvő szükségletei és a kulturális lehetőségek közötti ellentmondást, itt sem fejteném ki az egész problémát, csak néhányat. Tanúi vagyunk valóban egy olyan forradalmi változásnak, ami a tanulásban, a továbbtanulásban, a művelődés iránti növekvő érdeklődésben jut kifejezésre. Ennek meghatározott objektív, 'w szubjektív okai vannak. Semmi újat nem mondtunk azzal, ha kimondjuk, hogy a művelődés iránti igény az elkövetkező időben t'ogább fog emelkedni. Most már felmerül a kérdés: h.a nő ez a szükséglet és ugyanakkor nem nő ezzel arányosan a kulturálódóé kerete, lehetősége, akkor ebben a helyzetben mit tehetünk? Sok pénzünk arra nincs, hogy uj iskolákat építsünk a felnőtt nemzedés továbbtanulására, arra sincs sok pénzünk, hogy uj kulturházakat épitsünk. Ezek után mondhatjuk-e, hogy a meglévő kulturális létesítményeink kellő módon ki vannak használva? Hogy a mi üzemi kulturházaink, lakóterületi kulturotthonaink minden tekintetben jó, .nemes, szép programokkal vannak kitöltve, ami segit a dolgozók szocialista atalakitásátí'án? Azt hiszem, nem. Itt a kérdés valahol, hogy képesek vagyunk-e bevinni a nemes, a szivet gyönyörködtető, tartalmas műsorokra, vagy sem, és ilyen értelemben töltjük-e ki azokat a kulturális kereteket, amik adva vannak. Arról nem is szólva, hogy a gyárak összevonásánál tapasztaltuk, hogy egyszerűen elvették a kulturális helyiséget. Helyes-e ez? Amikor úgy is tudjuk, hogy meglehetősen kevés lehetőségek vannak az üzemekben a művelődésre. Vajon jól használjuk-e ki azt a sok-tizezer könyvet, ami adva van, mint kulturális lehetőség? Segitünk-e eléggé, hogy azokat a könyveket olvassák, amelyek a legépitőebek, legtártalmasabbak? L — - ±]
