Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-01-11
r ”i takarékoskodás, a vállalati oelső tartalékok zeltárása utján. Ilit értünk ezalatt? Elsősorban a termelékenység növekedését, az előirányzott létszámemelések mérséklését, a vállalatok Összevonások adta lehetőségek kihasználását, a belső profilrendezésekkel, a termelőerők koncentrációjával. Ezenkívül a termeléshez szükséges fajlagos anyag- és energiaszükségletek csökkentését és minden vonalon a legmesszebbmenő takarékosságot. A kiadott anyagban beszéltünk arról, hogy az országos munkaerőmérleg alapján a vállalatok 1964. évre igényelt létszáma nincs fedezve és gyakorlatilag globálisan 1964 évre a termelés volumenének növelését azonos, vagy csökkentett létszámmal kell megoldani. A második ötéves terv számításai már jelezték, hogy egyre nehezebb lesz kielégít ni fejlődő népgazdaságunk munkáére-szükségletét. A munkaerő-források fokozatos szűkülésének alapvetően két oka van: egyrészt évről-éffne több és több a munkaképes korba lépő, de továbbtanuló fiatal, másrészt nő a nyugdíjba vonulók száma. Egyes szakmákban és főleg férfi-munkaefőt igénylő nehéz fizikai munkákhoz nem állt kellő számú munkaerő a vállalatok rendelkezésére. Az előforduló nehézségek ellenére eddig a munkaerőforrás és szükséglet nagyjából egyensúlyban volt. Az 1964-es év újszerű problémája, hogy a népgazdaság mezőgazdaságon kívüli ágazataiban - « hosszú évek után most először - globálisan is munkaerőhiánnyal kell számolnunk. A munkába állíthatók és a szükséglet között fennálló jelentős mennyiségű különbsé csak akkor őkoz nagyobb problémákat, ha a gazdálkodásban továbbra is az a szemlélet uralkodik, hogy csak újabb létszám, beállításával lehet ne; valósítani a növekvő termelési és egyéb feladatokat. Igen f nuos, hogy vállalataink a pártszervezetek iránymutatása mellett intézkedéseket tegyenek részben a munkaerő jobb fölhasználásáért, részben a munkaerő-tartalékok ésszerűbb munkába állításáért. E i? o'btevő mu :.k erő-tartalék ma még az u n. kapun belüli munkanélküliem viszonylag nagy száma. A munkások egyes csoportjai a tervidőszak bizonycs részében, az egyenetlen termelés miatt ideiglenesen munka nélkülivé válnak, a savi, a negyedévi és különösen az évvégi hajrákban túlóráznak. Azb hiszem, erre kerületi példát a PB tagjai előtt nem szükséges ismertetnem. Munkaszervezési és más, a vezetéssel ossz'.'függő hiányosságok miatt a túlórázás az előző évek többszörösére emelkedett, s ezzel egyidőben romlott a munkaidőalap kihasználása. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csökkent a ténylegesen ledolgozott órák száma. A helyzet romlása csak részben magyarázható vállalaton kívüli okokkal, részben viszont kétségtelenül meglévő belső, vállalati szervezetlenséggel függ: össze. Munkaerő helyzetünkben tapasztalható és várható feszültségek csökkentése céljából elkerülhetetlen, hogy a vállal.: tor saját hatáskörükben is bizonyos átcsoportosításokat hajtsanak végre. Azzal is enyhíthetik a férfimunkaerőben jelentkező hiányt, ha tételesen felülvizsj 61 jak az egyes munkaköröket, a nők fokozottabb munkába állítása szempontjából Számos munkahelyen nők is igen jól megállnák a helyüket. Továbbra is feladat a nők szakmai képzéséne' biztosítása. A nők munkábaillitását ugyanis nagymértékben fékezi az,hogy a dolgozni akarók nagyrésze szakképzetlen. hagy tartalék a nyugdíj-korhatárt elérők további foglalkoztatása. Sajnos, nem ritka eset, hegy bár p vállalat munkáé időhiánnyal küzd, mégis nyugdíjazzák a korhatárt elérőket, tekintet nélkül munkabírásukra és arra,hogy tovább szeretnének dolgozni. A gyakorlat most az, hogy a nyugdíj-korhat árt elérőket akaratuk ellenére is nypglijazzák, majd részmunkaidőben havi 500 Ft-ért ismét foglalkoztatják:* Nem azt akarjuk, hogy mindenáron tovább foglalkoztassuk azokat, akik elérik a nyugdíjkorhatárt. A kérdést esetenként és egyénenként kell felülbírálni. L -------- J
