Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-01-11
Í ' - 5 - J Sokat kell tennünk a munkaerővándorlás csökkentéséért is. Nem. lehet ’ közömbös számunkra, hogy egyes dőli ozók mennyi iceig nem végeznek termelomunkét munkahely változtatáskor. Egy feszültebb munkaerő. helyzetben várható, hogy megszaporodnak a vándormadarak s ezzel a , munkaidőkiesésnek ez a formája is növekszik. A' megrögzött vándormadarak kivételével a dolgozók többsége nem szívesen változtat munkahelyet. A munkaerő megtartásáért, a vállalat is sokat tehet, ’ elsősorban a munkakörülmények, javításával, az emberekkel való fokozottabb törődéssel. Egy pár kerületi példával is bizonyithatom azt. hogy 1964-ben a kerületben nagyobb létszámemelésre lehetőség ne: lesz. A Fémbútor és Drótszövetgyár 14 milliós termelés növekedéséhez létszámot nem igényel. A Reanal Finomvegyszergyárban a jóváhagyott terv 2 fő létszámemelést irt elő, mégpedig úgy, hogy 13 millió Ft-tal növekszik a teljes termelési érték. A vállalat kisebb termelést és nagyobb létszámot javasolt, amit felettes szerve - helyesen - nem hagyott jóvá. Az Elektroakusztikai Gyár jelenlegi létszámát mintegy 7U fővel .kell csökkenteni az 1964. évi tervhez képest, amellett, hogy a termelést 18 %-kal kell növelnie a bázishoz képest. A vállalat tervjavallata itt is kismértékű létszámemelést tartalmazott. Az Alumíniumgyárban a várható 1963. évi termeléshez 1964-ben mintegy 13 millió Ft-os tervcsökkentést hagytak jóvá. A tervcsökkentést úgy hajtják végre, hogy a létszám nagyobb mértékben csökken, mint a termelés és igy a bázishoz képest 1964-ben a termelékenység növekedésének kell beKkövetkeznie. Meg kell említenünk azt, hogy a vállalat magasabb termelékenységi tervet javasolt, .int amit a minisztérium jóváhagyott. Ezt a termelés csökkentése indokolta. Részletesen beszeltem a munkaerőhelyzetről. A termeléshez szükséges anyag- és energiaszükségletek csökkentésével a PB már a múlt években is foglalkozott. Ennek megvolt az eredménye, mert általában vállalatainknál csökkentek az anyag- és energiahányadok. Tisztában vagyunk azzal, hogy az anyagok és egyéb eszközök szűkösen állnak rendelkezésünkre. Tőkés piacokról csak kismértékben növelhetjük az ipar nyersanyagokkal, segédanyagokkal, alkatrészekkel való ellátását. Ez a körülir.uay szigorú takarékosságot követel a vállalatok anyaggazdálkodásában. 1964. évben kerületünk pártszervezeteinek ezen a térén is erőfeszítéseket kell tenni. Jó pár esztendővel ezelőtt ZigLó kommunistáik z és dolgozóihoz felhívást intézett a PB hogy az esztendő a takarékosság éve legyen. Úgy .gondoljuk, hogy a takarékos gazdálkodással, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmével és megbecsülésével egy nagy lépést tudunk előbbre tenni. A takarékosságot ne tekintsük kampányfeladatnak. Az eddigi takarékossági feladatok mellett még fokozottabb jelentőségűvé véli.- az eszközökkel való helyes gazdálkodás, mert a kormány határozatot hozott arra, hogy 1964. január 1-től a népgazdaság néhány területén, főleg)az állami iparban a termelés költségei között meghatáro ott, általában évi 5 %-os eszközlekötési járulékot kell elszámolni az álló- és forgóeszközök útin. Jelenlegi árrendszerünkben a termelés költségei tartalmaznák a termékek' előállításával kapcsolatos összes ráfordításokat, az összes élő- és holtmunka felhasználást. A termelésben lekötött 'álló és forgóeszközök értéke viszont nem jut kellően kifejezésre a termelési költségek, között, minthogy az állóeszközök útira elszámolt értékcsökkenési leírás és a forgóeszközök egyrészenek használatáért fizetett bank-kamat viszonylag alacsony mértékű. Az eszközlekötési járulék bevezetése azt jelenti, hogy a termelési költségek között a lekötött eszközök értékét jobban tükröző költségtényezőt is elszámolnak. Ez a gazdasági vezetőket fokozottabban ösztönzi a takarékosabb be ruház:, sokra, a me< lévő állóeszközök L - - J
