Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
r ... "i A második lépcső, amit nekünk jobban kellene csinálni: a munka eszmei tartalmával való alaposabb foglalkozás. Mert az önmagában véve nagyon sokat mond, hogy 400 ismeretterjesztő előadást tartottak Zuglóban, de már jelentkezik ezen belül, hogy milyen problémákból tartották, tényleg olyanról-e amiről kell? A lényeg: hogy mit adunk a dolgozóknak a kultúra jelszavával? Mi a tartalma? Ez persze igényeli az ellenőrzés kérdését is: a pártszervezetek részéről. A pártszervezetek művelődést irányitó tevékenységénél véleményem szerint arra kellene törekedni, hogy egy adott üzemen - egy kerületen belül - érvényesüljön a művelődés egységének az elve. ” Jelenleg a különböző kulturcsoportok különböző irányba húznak.’ A kultúra, a műveltség nem öncélú dolog, hanem a dolgozók szocialista nevelésének eszköze, akkor meg kellene követelni, hogy ott abban az üzemben az adott igényeknek a szellemében, a feladatoknak a szellemében a műveltség is egy irányba huzzop. a művelődés formái egy irányba húzzanak, s ehhez egyirányú, egyöntetű ii’ányitás is szükséges. Varga elvtárs: Néhány gondolatot a vitához és az előadáshoz. Ondók eTvtárs" félszólalásával kapcsolatban, a Tájékoztatót illetően. A Tájékoztatóban szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak. 4 elvtárs van, akinek nincs több, csak 8 általános iskolája és a többi már be van iskolázva. Az más kérdés, hogy ki mennyiben felel meg a munka követelményeinek. Ezt szükségesnek tartottam elmondani, még ha rni adtuk is az adatokat, akkor sem helytállóak. Azzal értenék egyet, amit legutóbb Felcsuti elvtárs fejtegetett. Ehhez hozzá szeretném tenni, hogy nyilvánvaló, hogy a polgári forradalmak korszakában a polgárság a termelőeszközök birtokába jutott, megvolt a lehetősége ahhoz is, hogy bizonyos eszmei ' monopóliumok, a fejlődés bizonyos fokára jusson. Ez a réteg rendelkezett azzal a műveltséggel, amit a munkásoknak csak ékkor tudnak elérni, amikor már a hatalmat megszerezték. Beszélhe/tünk-e mi már arról, hogy nálunk már meg van a Népünk erkölcsi, politikai egysége? Azt hiszem, nem. Itt vannak az ellentmondások, amiket nekünk az elkövetkező időkben le kell küzdenünk. Egyetértek a műveltség, a tudat kialakításának a kérdésével, a szakmai műveltség kialakításával, de van itt egy lényeges kérdés, a szocialista erkölcsi tudat morális kialakítása. Ha az anyagi érdekeltség elvét nézzük, nagyon vigyázni kell arra, hogy ez ne úgy érvényesüljön, ahogy ma érvényesül. Mint pl. tapasztalható a fiatal orvosoknál. Itt az anyagi érdekeltség mint visszahúzó erő szerepel. Itt amikor beszélünk a politikai nevelés, a világnézeti nevelés, az eszmei nevelés kérdéséről, sokkal erőteljesebben kellene állami és pártszervezeteinknek felvetni a mindennap gyakorlatában. Az orvosok viszonya az anyagi érdekeltséghez, '"hat a munkásosztályra is. • Vagy ittvannak a kétlakiak, akik nem veszik észre, hogy a fejlődés visszahúzó erőivé válnak, s ezzel a kérdéssel foglalkozni kellene az állami, a párt és társadalmi szerveknek is. Az alépítmény és a felépítmény kapcsolatának problémáira szeretnék kitérni. Azon nem vitatkozhatunk, hogy Ferencsik nem rendelkezik általános műveltséggel, de nem szocialista embertípus, /Az elvtársak közbeszólnak, hogy rossz példát mondott/. Akkor úgy helyesbitem, hogy egyes értelmiséginél a kapitalista tendenciák rendkívül erőteljesen érvényesülnek és azoknál, akik ezeket körülveszik. U— —-±J j
