Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
í ■“} I J 1 ' Általában a kultúra, a művészet és ennek a nevelő hatásáról szeretnék egy-két szót elmondani. Itt is vannak ellentmondások. Itt van a mezőgazdasági muzeurn a kerületünkben A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban ennek a múzeumnak nagyon nagy szerepe volna. A képzőművészeti alaptól kértek festőművészt, ki is küldtek hozzájuk efeyet, aki modern felfogásban, absztrakt módon festette volna a szarvasmarhákat, s ezt a muzeurn nem fogadta el. Nem tudom, a Képzőművészeti Alapnál kik vannak, hqy ilyen művészt küldenek oda. Ez a tőkés társadalmi rendszer dekadenciája a művészet területén, de nekünk nem szabad hagyni, hogy egyesek a szocialista-realista művészet leple alatt a külső tőkés behatásokat vigye be a művészet területére. Szeretnék Kiss elvtársnő egyik megállapításával kapcsolatban véleményt mondani. A termelékenység emelésének kérdésénél a szocialista társadalom fölénye abban is megmutatkozik, hogy elsősorban a mezőgazdaságban el kell azt érni, hogy amikor megvannak a keretek, tartalommal kell azt megtölteni, de azt hiszem, akkor mondhatjuk, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, ha a mezőgazdaságban is el fogjuk érni, hogy túlszárnyalja a kapitalista társadalmat. Az egyik üzem főmérnöke az Anderka eljött hozzám, és elmondta, hogy van egy mosógép-találmánya, amit beadott a Találmányi Hivatalnak, de semmi nem lett a dolgogból. Most kapott értesítést, hogy személyi változások következtek be, ezért nem foglalkoztak vele. Anderka elvtársban megvolt a jó szándék, nem rajta múlott, hogy nem vezették be a jó találmányát. '/annak gazdasági vezetők, akik nem gazdasági újításokkal akarják emelni a termelékenységet, hanem a munkaerők még intenzivebb kihasználásával. Ilyen üzem pl. az Épületasztalos üzem, ahol bizonyos technológiát bevezettek, de a munkások fizikai erejének kihasználása magasabb szinten van, mint az ellendorradalom előtt volt, de ezt.fokozni sokáig nem lehet. S véleményem szerint a termelékenység ilyen fokozása nem helyes. /-> Csányi elvtársnő: Azt hiszem, mégis jobban kell, hogy koncentraáljunk az alap lerakására. Mégis a felépítmény és a tudat az első, a felépítményhez tartozik. De azért mégis, az alap lerakásában látni kellene azt, hogy hol tartunk. Mit jelent a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus építése és azután majd a kommunizmus épitése. Ezt kellene valahogy eldöntenünk. S amikor Kiss elvtársnő azt mondta, hogy leraktuk alapjában a szocializmus alapjait, de hogy elvileg leraktuk és gyakorlatilag nem, ezt talán lehetne egy kicsit pontosabban. Talán az van meg, hogy taktika szempontjából nem mondjuk ki? Én azt gondolom, hogy tényleg, magában az alap lerakásában nem mondhatjuk, hogy teljesen" kész vagyunk és hamarabb kerül erre sor, mint ahogy a VII. Kongresszus azt megjelölte. A szocializmus alapjainak lerakásánál azért nem mondhatjuk, hogy teljesen kész vagyunk, mert az alapokban vannak itt még problémák. Igaz az, hogy a szocialista termelési viszony kialakult,az iparban már régen, a mezőgazdaságban most raktuk le és ezért nem mondhattuk eddig, hogy az egész népgazdaságban. Mi tulajdonképpen az alap? Ez a termelési viszonyok össezessége, igy határozta meg a marxizmus és világosan van meghatározva. Mi"a termelési viszonyok? Elsősorban döntően áll a tulajdonviszonyokból. De nemcsak ebből, hanem a csoport, vagyis az osztályviszonyokból és az eleosztás viszonyából. Ezek közül - ezt nem mondja Glázer elvtárs - nagyon fontos az elosztási viszony, de a lényeg a tulajdonviszony. L----------- -----d
