Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
r "i-5- 1U Egy hiányt mégis érzek. Helyes, hogy a .Pártbizottságban is elméleti vita folyik, de azt hiszem, nem volna jó, ha az elméleti kérdéseket a mi gyakorlati feladatainktól olyan távolságban tartanánk., mint ahogyan a referátus azt tartotta. Azt hiszem, valamennyi kérdést egészen konkrétan kell megjelölni, hogy most a Pártbizottságnak milyen feladata adódik mindezekből. Egy-két kérdést a 4-ik pontról. Adott tájékoztatást Kiss elvtársnő, hogy mi van az iskoláinkban most. De véleményem szerint meg kellene jelölni azokat a feladatokat is, amik ezen a téren előttünk vannak. A PB feladata alátámasztani ennek a nagy átalakulásnak a feladatait, ami az oktatásügy terén előttünk állnak. Ez ma elsőrendűen előtérben álló feladat és ezt a kérdést csak akkor tudjuk a Párt célkitűzéseinek megfelelően megoldani, ha ez a kérdés a pedagógusok, szülők és a kerület munkásainak közös ügye. Ilyen közös üggyé a pártmunka tudja csak tenni az oktatásügy továbbfejlesztését. Egészen konkrét feladatok is adódnak. Köztudomású, hogy azok az üzemek, ahová gyermekeink f _/ mennek az 5+1-es megoldásban üzemi gyakorlatra, ezek ma már nemcsak termelő üzemek, hanem elsőrendű nevelő intézmények is.' S nekem vannak jó tapasztalataim, arra nézve, hogy a munkások látják a felelősségüket és szép munka folyik ott. De egészen bizonyos, hogy ez sem mehet sokáig úgy, hogy pusztán az ösztönös jó akarat és ösztönös pedagógiai érzék, ami a munkásokban megvan, tartósan elegendő volna. Azt hiszem, a PB irányításával nagyszabású t:.akcióba kellene kezdeni. Elsősorban a Pedagógus Szakszervezet irányításával és nemcsak ezekre szoritk ózna, hanem a pártönkivüli pedagógusokra is, hogy az üzemi munkásokkal közösen alakítsák ki azt a pedagógiai légkört, amelyhez bizonyos pedagógiai ismereteket is kell közölni, bizonyos rendszerességgel. Arra gondolok, hogy kapjanak részben előadásokat is és főleg arra lehetőséget, hogy konzultáció, vita, stb. során a közös álláspontjuk kialakuljanak. Ebbe bele kell vonni a szülőket is. Nem ritka a szülők részéről az aggodalom, hogy a gyermek a tanulási időnek ilyen jelentékeny részét az üzemben tölti. Tapasztalatból beszélek, - és van olyan érzés is, hogy nem megy-e ez az idő káréra. Világos, hogy a szülők is megérdemlik, hogy ezeket az aggályokat eloszlassuk, s azzal pedagógusok, szülők mind egyetertenek és igy adhatják meg a maximális segítséget. Ez forradalmi átalakulás, egészen más alapokra helyezzük az egész nevelési munkát és ez nemcsak a pedagógusok feladat. A pedagógusok körében is van aggály, hogy ezzel kivesszük a kezükből a nevelést. Meg kell győzni' őket is ennek helyességéről. Ez a fő kérdés, gondolom, a következő láncszem, amit meg kell ragadnunk. Helyesnek tartom azt is, hogy a szakmai továbbképzést Kiss elvtársnő hangsúlyozta és abban is egyetértek, hogy az eszmeiideológiai továbbképzés legtermékenyebb formája, amikor ezzel a szakmai továbbképzéssel össze fog kapcsolódni. A szakmai to’ vábbképzés a szocialista erkölcshöz tartozik és mindenki számára kötelező, a képességeihez mért fokon, de szakmunkás nem képzelhető el, hogy ha a szakmájában nem tart lépést azzal a fejlődéssel amin az üzem keresztül megy. Azt gondolom, a munka termelékenységének fokozásának is elsőrendű kérdése ez, de a szocialista /öntudatnak is. .Persze, van egy csomó dolog, amit ezzel a szakmai továbbképzéssel nem lehet megoldani. Fontosnak tartanám, ha az idealista világnézet különböző területein folytatandó harc kérdéséről is lenne szó és pozitivan a materialista világnézet meggyökereztetéséről is. L--------------d
