Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
r "i • -4- 14 2 * Ahol beszélnénk a burzsoá-ideológia behatolásáról, a bővített ujrate melésnek a lehetőségeiről is, ahol nemcsak arról van szó, hogy vannak maradványok, araikét nem vetkőztek le, hanem folytonos ösztönzést kapnak színházaink, művészetünk, stb. keresztül, mert világos, hogy egész csomó burzsoá, dekadens termék jut el a mi értelmiségünkhöz. Nem mellékes számunkra, hogy hogyan, milyen következetességgel folytassuk az elvi vitát ezen a téren. A vallásos világnézet, ami az értelmiség körében nem annyira közvetlenül jelentkezik és igen sokszor a vallásos világnézet politikai fedő-ideológia szerepet visz, de azért az iskoláink körében még a hagyományos vallási formák élnek, szülők, a gyermekek körében is. Megint tapasztalatból beszélek. Én itt nem tartom jónak és erre vonatkozólag is helyes volna, ha a PB állást foglalna, - ha vannak olyan általános iskoláink, amelyben elértük azt a "diadalt”, hogy senki nem jelentkezik hittanra. Jónak tartom, ha egy-két gyermek jelentkezik hittanra és ha a pedagógusok állandó, rendszeres propagandamunkát végeznek ezen a téren. De ha azt hallom, hogy egy iskolában már felszámolták a hittant, az a véleményem, hogy a hittantanitás meg nem engedett formáit folytatják. Helyesebb, ha tudomásul veszszük, hogy a gyermekek 5-8 %-a jár hittanra és azok a megengedett keretek között tanulnak hittant. Ha a szülőket túlzott erővel riasztjuk el ettől, annak feltétlenül káros következményei vannak. Szívesen vennénk azt is, hogy a PB inilyen tanácsokat ad a Tanács népművelési osztályának, milyen előadások szervezése várható ebben a vonatkozásban és egyébként is a kerület kulturális nevelő munkája hogyan szolgálja a szocialista öntudat kialakítását. Felesuti elvtárs: Először az anyag elvi részéhez, a szocializmus alapjainak lerakása - fogalmához. A klasszikusok azt tanit• ják, hogy lényegében akkor beszélhetünk a szocializmus alapjainak lerakásáról, amikor a népgazdaságban döntően uralkodóvá válnak a szocialista termelési viszonyok. Ilyen tekintetben nyugodtan deklarálhatnánk, hogy Magyarországon ebben a vonatkozó zásban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Ez az elvi része a kérdésnek, de van ennek egy gyakorlati része is. Azt hiszem, hogy a társadalom építését még sem lehet egy ház építéséhez hasonlítani mechanikusan. Az alapok lerakását az építés feladatától nem szabad elválasztani és szembeállítani egymással. Bár az építés minőségileg nem. több talán, de más, mint az alapoknak a lerakása. Ugyanakkor talán el kellene mondani azt is, hogy amit a VII. Kongresszus a szocializmus alapjainak lerakásával kapcsolatban mond és az 5 éves távlatban határozott meg. Tudomásom szerint néhány évvel ezelőtt még a Szovjetunióban is volt'egy kis hányad magánkezelésben. Mégis, miért az a véleménye a KB-nak, hogy nem volna még időszerű, helyes deklarálni, hogy Magyarországon befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása? Azért, mert a szocializmus alapjainak lerakása mégsem egy olyan, egy mondatba tömöríthető teoretikus meghatározás, hanem más követelményeket is takar, általában 4 fogalomról szoktunk beszélni: a termelő viszonyokról, a szocialista tudlajdonviszonyok megteremtése, uralkodóvá válása és ezt megelőzően a proletárdiktatúra, mint alapvető politikai feltétel. A másik a tulajdonviszonyok kérdése, a termelés bizonyos szintje és a műveltség bizonyos szintje. A most létrejött szocialista keretek a mezőgazdaságban még igen cseppfolyós állapotban vannak. A termelési szint más sok esetben felette van az egyéni gazdálkodók szintjének, de néhány van, amely alatta van a középparasztok termelési szintjének. L-------------
