Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1961-03-25

r "i • -4- 14 2 * Ahol beszélnénk a burzsoá-ideológia behatolásáról, a bővített ujrate melésnek a lehetőségeiről is, ahol nemcsak arról van szó, hogy vannak maradványok, araikét nem vetkőztek le, hanem folytonos ösztönzést kapnak színházaink, művészetünk, stb. keresztül, mert világos, hogy egész csomó burzsoá, dekadens termék jut el a mi értelmiségünkhöz. Nem mellékes számunkra, hogy hogyan, milyen következetességgel folytassuk az elvi vitát ezen a téren. A vallásos világnézet, ami az értelmiség körében nem annyira közvetlenül jelentkezik és igen sokszor a vallásos világnézet politikai fedő-ideológia szerepet visz, de azért az iskoláink körében még a hagyományos vallási formák élnek, szülők, a gyermekek körében is. Megint tapasztalatból beszélek. Én itt nem tartom jónak és erre vonatkozólag is helyes volna, ha a PB állást foglalna, - ha vannak olyan általános iskoláink, amelyben elértük azt a "diadalt”, hogy senki nem jelentkezik hittanra. Jónak tartom, ha egy-két gyermek jelentkezik hittanra és ha a pedagógusok állandó, rendszeres propagandamunkát végez­nek ezen a téren. De ha azt hallom, hogy egy iskolában már fel­számolták a hittant, az a véleményem, hogy a hittantanitás meg nem engedett formáit folytatják. Helyesebb, ha tudomásul vesz­­szük, hogy a gyermekek 5-8 %-a jár hittanra és azok a megenge­dett keretek között tanulnak hittant. Ha a szülőket túlzott erővel riasztjuk el ettől, annak feltétlenül káros következményei vannak. Szívesen vennénk azt is, hogy a PB inilyen tanácsokat ad a Tanács népművelési osztályának, milyen előadások szervezése várható ebben a vonatkozásban és egyébként is a kerület kulturá­lis nevelő munkája hogyan szolgálja a szocialista öntudat ki­alakítását. Felesuti elvtárs: Először az anyag elvi részéhez, a szocializ­mus alapjainak lerakása - fogalmához. A klasszikusok azt tanit­­• ják, hogy lényegében akkor beszélhetünk a szocializmus alapjai­nak lerakásáról, amikor a népgazdaságban döntően uralkodóvá válnak a szocialista termelési viszonyok. Ilyen tekintetben nyugodtan deklarálhatnánk, hogy Magyarországon ebben a vonatko­zó zásban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Ez az elvi része a kérdésnek, de van ennek egy gyakorlati része is. Azt hiszem, hogy a társadalom építését még sem lehet egy ház építéséhez hasonlítani mechanikusan. Az alapok lerakását az épí­tés feladatától nem szabad elválasztani és szembeállítani egy­mással. Bár az építés minőségileg nem. több talán, de más, mint az alapoknak a lerakása. Ugyanakkor talán el kellene mondani azt is, hogy amit a VII. Kongresszus a szocializmus alapjainak lerakásával kapcsolatban mond és az 5 éves távlatban határozott meg. Tudomásom szerint néhány évvel ezelőtt még a Szovjetunió­ban is volt'egy kis hányad magánkezelésben. Mégis, miért az a véleménye a KB-nak, hogy nem volna még időszerű, helyes deklarál­ni, hogy Magyarországon befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása? Azért, mert a szocializmus alapjainak lerakása még­sem egy olyan, egy mondatba tömöríthető teoretikus meghatáro­zás, hanem más követelményeket is takar, általában 4 fogalomról szoktunk beszélni: a termelő viszonyokról, a szocialista tudlaj­­donviszonyok megteremtése, uralkodóvá válása és ezt megelőző­en a proletárdiktatúra, mint alapvető politikai feltétel. A másik a tulajdonviszonyok kérdése, a termelés bizonyos szintje és a műveltség bizonyos szintje. A most létrejött szocialista keretek a mezőgazdaságban még igen cseppfolyós állapotban vannak. A termelési szint más sok eset­ben felette van az egyéni gazdálkodók szintjének, de néhány van, amely alatta van a középparasztok termelési szintjének. L-------------

Next

/
Thumbnails
Contents