Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-08-06
í r*— — íl 1 Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. A« kisdobos és az úttörő szervezeteinkben az átmenet biztosítva van, de már az úttörők és a KISZ szervezet között ez nincs meg, itt már a jogfolytonosság nincs biztosítva. Kérem a Pártbizottságot, ezeket figyelembe véve határozzon. WEisz Lajosné PB tag. Egy pár elvtárs felvetette, hogy hogyan hajtsuk ezt végre. Úgy gondolom, hogy visszamenve az üzembe, valamennyien foglalkozni fogunk ezzel és a társadalom ügyévé fogjuk tenni. Én javasolnám, hogy az üzemekben a személyzetisek vegyék a kezükbe ezt a kérdést. A továbbiakban, hogy a fiataljainkat tényleg úgy neveljük, hogy a jövőben biztosan építhessünk rájuk, elsősorban nekünk, kommunistáknak kell a műhelyekben a fiatalokkal I foglalkozni. Nagyon helytelen az, hogy a szülők közötti rossz viszony miatt a fiatalok szenvednek. Nem mindegy hová járnak a fiatalok, a szülők hogyan foglalkoznak velük, eppen ezert nekünk i elsősorban a szülőkkel kell foglalkozni beszélgetni velük. Kiss elvtársnő a napirend előadója: ló elvtárs szólt hozzá, egy elvtárs írásban adta be javaslatát, egy elvtárs visszalépett a hozzászólástól. Mindez azt mutatja, hogy hallatlanul nagy aktivitást mutattak az elvtársak, pedig még csak a tervezet egyrésze került ide elénk. Nagyon örülünk annak, hogy az elvtársak javaslataikkal, észrevételeikkel segítik a munkánkat ezen a téren. Többek között, hogy a politechnikai oktatást 3 évvel előbb tudtuk bevezetni a kerületünkben, ez is az x±kv elvtársaknak kÖEÖnhető. Úgy gondoljuk, hogy a pártszervezet elsősorban azzal foglalkozzon, hogy politikai, erkölcsi, szakmai nevelést és ismereteket biztosítsunk a fiataloknak, de azt is egyúttal, hogy a munkahelyen túl résztvehessenek az üzem rendezvényein, mert akkor résztvesznek az egész üzem életében. Az helyes, hogy ne engedjük, hogy a vállalatok a tervük teljesítésére használják fel a gyerekeket. Azt látni kell, hogy a reform megvalósítása nem fog simán menni,, a régi harcolni fog az ujjal. A pedagógusoknál ott lesz a probléma, hogy igaz, hogy megvan a terv, fel is kell készülni, de 3 évvel ezelőtt is fel kellett készülni, ha most uj tanterv lesz, újólag fel kell készülni, uj szakmát kell elsajátítani. A szülők is harcolni fognak az ujjal. Nehezen értik meg, hogy akkor szeretjük igazán a gyermekeinket, ha a munkára, az életre neveljük őket, nem akkor, ha elkényeztetjük. Éppen ezért a családnak, az iskolának, az üzemnek az az elsőrendű feladata, hogy ezeket az eMUentmondásokat, ellentéteket kezdje felszámolni, s szálljon szembe minden ellentéttel, helytelen szemlélettel. Amit Élő elvtárs mondott, nem tudok egyetérteni, hogy az építőiparba kerülő gyerekek a selejtje, ez nem áll igy fenn. Úgy vetném fel, hogy az ipari tanuló intézetekben lévő gyermekek is a munkásosztály gyermekei, talán ott van a probléma, hogy a szülők nem rendelkeznek azzal a képzettséggel, hogy a gyerekekkel megfelelően tudjanak foglalkozni. Az is igaz, hogy a mi társadalmi rendszerünkben sok hiba van még, de nem általános dolog az, hogy megvan a liba, akkor van jó bizonyítvány a gyereknek, ha nem is tud semmit. Ezt igy nem lehet elfogadni. LÍ2. J------------—-1
