Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-08-06
'j jÓN** «J»OMÉK(- 12 - 1Ü d | Azzal teljesen egyetértek, hogy semmiféle juttatás ne legyen a gyerekeknek, de munkaruhát azt igen, azt kell, hogy kapjanak, hogy öltözködésben is hasonlítsanak az üzem munkásaihoz. Éppen azért, amiért az iskolákban is be kellett vezetni a muhkaköppeny kötelező viselését, azért lenne szükség, az üzemben is, hogy a gyerekek között ne legyen az, hogy az egyik drága ruhában, a másik ócskában megy. Védőruha és munkaruha is kell, elvtársak. Ha azt akarjuk, hogy a gyerekek résztvegyenek a politechnikai oktatásban, a műhelyfoglalkozásokon, akkor az ehhez szükséges lehetőséget is biztosítani kell. Meg fogjuk még egyszer vizsgálni, vita volt felette, de a gyakorlat azt mutatja, hogy annyi hasznot hoznak a gyerekek az üzemnek és a népgazdaságnak is, amibe ez a munkaruha kerül. Mi úgy látjuk, hogy ezzel csökkenteni tudjuk a szülők részéről megnyilvánuló ellenállást is. Ami a gyerekek díjazását illeti, ebbe nem tudunk beleegyezni, de a nyári gyakorlat alatt a minimumot, amit biztosítani lehet számukra, azt kapják meg. A helyes, hogy amilyen szakmában képezik magukat az általános iskolában, a középiskolákban is ebben a szakmában képezzék magukat. A textilipar ráállítását illetően a munkaruhákhoz: nem »egy, hatalmas összegről lesz itt szó, mintegy 615 gyereket érint a kerületben ebben az évben, azt hisszük, azért ezt meg lehet csinálni. Rothammer elvtársnőnek igazga van abban, hogy helyes a gyerekek nevelése szempontjából, hogy a bölcsődéktől kezdve egy közösségben éljenek, de hozzá kell tenni, hogy nekünk elsősorban a dolgozó szülők gyermekeit kell elhelyezni az óvodákban. Ha a népgazdaság helyzete megengedné, akkor lehetne róla szó, de ezt a javaslatot nem tudjuk támogatni és erre nekünk nincs is lehetőségünk. Itt két elvtárs védelmébe vette a pedagógusokat, véleményem szerint nem szorulnak védelemre, mert itt nem bántotta senki őket. A pedagógusok tudatának átformálása marxista feladat, mert minél előbb tudjuk átformálni őket, annál előbb tudnak ' velünk jönni. Hogy ne csak mondják, hanem érezzék is, hogy Magyarországon a munkásosztályé a vezető erő. Tehát itt a tudatuk átformálásáról van csak szó. Ha mindenki segíti, minden vitatja a reformtervezetet, a politechnizáció megvalósítását, akkor elérjük amit a Párt kíván és vár tőlünk. A bevezetéséhez a feltétel megvan, akkor álljunk hozzá becsülettel, kommunista szívvel. Gábor elvtárs összefoglalja a vitát: Úgy gondolom, hogy egy kicsit közelebbről meg kellene nézni, hogy a párt szervezetek hogyan nyúljanak ehhez a kéi’déshez. Az egyik, amiből ki kell nekünk indulni, hogy a közoktatási reform bevezetése ma kulturális életünk egyik legfontosabb problémája, ennek feltételeit kell biztosítani. Ez össz-népi, vagyis társadalmi feladat, másrészt az üzemeinknek ilyen irányú tevékenysége. A körzetekben éppen a társadalmi segítséget kell elsősorban igénybe venni, az üzemekben pedig az anyagi feltételeket kell ehhez biztosítani. Feltétlenül szükségesnek látszik: ha hazamennek az elvtársak számoltassák be a gazdasági vezetést, hogy ezzel a kérdéssel hogyan kívánnak foglalkozni, illetve eddig mit tettek. Megnézni azt is, hogy az anyagi feltételek valóban biztosítva vannak-e. De van itt más is, amit a Tanács oktatási osztálya és az iskolák meg tudnak teremteni minden anyagi fedezet nélkül. Az üzemi pártszervezet és az adott iskola, amelyet patronál, egy közös megbeszélésen tárgyalja meg, hogy az itt elhangzottakat hogyan akarja a jövőben végrehajtani. t----------*----------J
