Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-08-06
p —I- 6 - l* Lénárt Antal elvtárs: Néhány megjegyzést az elvtársak felé szeretnék elmondani. A tanárok előkészítése véleményem szerint elsődleges kell, hogy legyen. Mert bármilyen lelkiismeretesen akar dolgozni, de nem ért hozzá, nem szabad megengedni, hogy nevetségessé tegye magát. A tantárgyakat a gyakorlattal össze kell hangolni. Megfontolandó az is, hogy amikor ezek a fiatalok lejönnek az, üzembe, vannak ott nagyon jó elvtársak, vannak becsületes, jó pártönkivüliek is, vannak akik passzívak a politikai tevékenységet illetően, de még ezek is szívesen foglalkoznak a fiatalokkal. Azonban igen komoly problémát okoz szerintem, hogy mi történjen azokkal, akik ellenséges nézeteket vallanak és ezek biztos tesznek megjegyzéseket azokra, akik a fiatalokkal foglalkoznak. A díjazást én sem javasolom. Egyrészt, mert a gyakorlatba kivive nem célravezető, másrészt több kárt okoz, mint hasznot. Ugyanez a helyzet a munkaruhákkal is, mert 2-3 hét múlva mi történjen ezekkel a gyerekruhákkal? Ezenkívül az üzemet feltétlenül elő kell készíteni, hogy mikor jönnek ezek a gyerekek és a velük való foglalkozást a kollektíva tárgyalja meg. A körzet felé meg kell említetni, hogy a pedagógusokkal való foglalkozás nagyon gyenge lábon áll, a területen lévő társadalmi szervek munkájába is bele lehetne vonni. Mezei Gyula et. XIV.kér. Tanács Okt.o.vez. Az iskolareform alapelve nem abból indul ki, hogy amit eddig csináltunk az rossz volt, hanem, hogy ahhoz az élethez, amit ezek a fiatalok élni fognak, többet kell nyújtani, hogy boldogulni tudjan& az életben. A mi iskolareformunk nem elsősorban szervezeti változásokat jelent, hisz éppen az úttörő ifjúságot átfogó szervezésben semmiféle szervezeti változás nem fog történni, csupán a szakoktatás terén lesznek némi változások. Elsősorban tartalmi változást jelent az oktatás és a nevelés hatékonysága terén. S éppen azért, mert tartalmi változásról van szó, ennek megvalósítása sokkal nehezebb és sokkal alaposabb előkészítő munkát kíván, mint egy szervezeti változás. A pedagógusok elfogadják és szükségesnek tartják az iskolareformot, az iskolának az élethez való közeljutását, ez azonban nem elég. Át kell nevelni a pedagógusokat is, át kell dolgozni a tanterveket, ezt a pedagógusoknak meg kell ismerni s elsősorban meg kell ismerni nagyon alaposan a marxizmus-leninizmust, hogy a nevelő gyakorlatukban állandóan alkalmazni tudják. Nem hiszem, hogy lenne olyan pedagógus, aki kimondaná, hogy erre nincs szükség, de van olyan, aki nevelői gyakorlatában nem tudja ezt alkalmazni. Ehhez nagyon sok segítséget kell adni a pedagógusoknak. Nagyon jelentős a Pártbizottság és a pártiskolák segítése ezen a téren, de tovább kell fokozni a hatékonyságát ennek a segítésnek, hogy a gyakorlatban át tudják ezt ültetni, a másik oldala, hogy az iskolákban meg tudják oldani a munkára nevelés problémáját. Az általános iskolát és a középiskolát ketté kell választani. Az általános iskolákban műhelyeket hozunk létre, ahol megtanulják a szerszámok alapvető használatát és az alapvető anyagismeretet. A pedagógusok jelentkeztek átképzésre, hogy ezt a tárgyat tudják tanítani. Véleményem szerint az lenne a helyes, ha minél nagyobb mértékben munkásokat tudnánk e tárgyak tanítására alkalmazni az iskolákban, ez az iskola politikai hangulatára, nevelő tevékenységére hasznos, másrészt a szakismeret szempontjából is hasznos volna. Azonban itt vannak olyan problémák, hogy kevesebbet kapnának, mint kint az üzemben s ez így nem is megoldható. L----------------------
