Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-07-16
í d-JJTII—Mi -----------------------------------------— 11 "• I ■ ; I módszerekkel, félredobni a rosszat és felkarolni a jót. Miért van ez igy? Legtöbbször azért, mert a gazdasági vezetés sokszor figyelmen kivül hagyja gazdasági életünk összefüggéseit, szűklátókörűén, csak a saját üzemeik problémáit látják és nem mérlegelik, hogy az ő mulasztásuk, vagy nemtörődömségük hogyan hat ki más üzemekre, vagy éppen a népgazdaságra, egy mondatban egyéni és üzemi érdekeiket fölérendelik a népgazdaság érdekeinek. Hogy csak egy példát emlitsek, a határozat alapján, közismert, hogy a műanyag alkalmazása kerületünk üzemeiben még mindig csak a kezdet kezdetén van, pedig a műanyagok alkalmazása sok drága importanyag megtakarítását jelenti, mégis lassú ezen a téren az előrehaladás, pedig ez szorosan Összefügg a gazdaságossá kérdé’ sével és nem utolsó sorban műszaki színvonalunk emelésével. Ami pedig az építőiparra vonatkozó határozatot illeti, úgy vélem, | ezt is alkalmazhatjuk szinte minden iparágra, a korszerű eljárások, a modern technológia helyes alkalmazása, az alapos tervezés nemcsak az építőiparra vonatkoznak, hanem ha megszívleljük, minden iparágra alkalmazhatjuk azt. Bevezetőmben is és a kiadott Írásos anyagban is sok megoldatlan problémát és ellentmondást vetettünk fel. Tudom, hogy nem minden kérdést sikerült elemezni kielégítően. Az említett nehézségek, problémák fennállnak és megoldásra várnak. Kérem a Pártbizottságot, hogy adjon segítséget a gazdasági vezetők kommunista munkastílusának helyes kialakításához, hogy ilymódon is sikeresebben készülhessen fel az 5 éves terv célkitűzéseinek sikeres megvalósítására. Hozzászólás, vita: Sárvári elvtárs: A 3-ik oldal foglalkozik a laza tervezéssel. Bár úgy érzem, nálunk nem is laza a termelés, de volt egy olyan időszak, amikor az üzemünk megindult 1952-53-ban, a havi tervek 180-200 %-ra lettek teljesítse és elég nagy harc folyt a gazdasági vezetéssel, hogy ezt felszámolja. Ami általában az alátervezést illeti, én úgy érzem, erre a minisztériumok készeritik az ütemeket, mert a tervre - ha reális is, - mindig ráadnak pár %-ot és aki lazán tervez az jár jól. Ha a minisztérium reálisan nézné az üzem adottságait, akkor ez nem fordulna elő. Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy ahol ilyen laza a tervezés és minden áron a nyereségrészesedésre mennek a vezetők, ott a prémiumnál lehetne ezt megoldani. Ha bizonyos reális mértéken túl megy, ne növeljük a prémiumot, hanem csökkentsék. A 4-ik oldalon foglalkozik a jelentés a Danuviával, azt mondja, hogy többezer társadalmi ótát is felhasználtak. Ehhez a kerületi Pártbizottság is hozzájárult. Ezzel magyarán mondva, tervcsalást csináltak. Véleményem szerint a szerződéseknek ezt a módját meg kellene szüntetni. Az 5-ik oldal c.ponthoz: e pont bevezető részébei én ezzel az elvi megállapítással a mi viszonylatunkban nem értek egyet. Nálunk Varjú elvtárs aki igyekszik az újat keresni és tényleg perspektívában gondolkozik. Azzal kapcsolatban, hogy elég sok Ia politikailag nem megfelelő ember. Munkájukra szükség van, ha nem nálunk, máshol dolgoznak. Nálunk is az a helyzet,hogy az üzemi tanács munkáját két készre kell osztani, az egyik a nyereségrészesedés, a másik a szociális juttatások elosztása. Mi próbáltuk jobban bevonni az üzem munkájába, életébe, de meg kell mondani, hogy a gazdasági vezetők nem nagyon szeretik, ha az üzemi I tanács beleszól a munkakörükbe. L----------------i
