Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1959-10-03

I j -8- r 624 I

tűzzék napirendre a gazdasági vezetés munkastílusát,„mert tudniillik az eddig tapasztalataink azt mutatják, hogy a meglévő problémák éppen a gazdasági vezetés helytelen, nem megfelelő munkastílusából adódik, vagy az ellenőrzés hiánya, vagy a műszakiaknak nem megfelelő összefogása, vagy nem megfelelő rendeletek és intézkedések hiánya, vagy felületes gazdasági vezetés. És ezen belül ténylegesen a legfőbb kérdésben tudnának segíteni, kialakítani egy olyan munkastílust a gazdasági vezetésben, amely mindinkább mentes lesz a kapitalista kispolgári gazdasági esetés maradványaitól. Mert azt tudnánk megmutatni, hogy a belső vezetésnek ilyen és ilyen problémái vannak. Es tényleg a pártvezetésnek arra a vonalára térnénk át, amely leghatékonyabbá teszi a pártszervezetek tevékenységiét.

Ezek lennének azok a főbb problémák, amelyek a gazdasági építő munka területén fennállnak. Még egy dolog, amit nagyon fontosnak tartunk és amire elfelejtettem kitérni, hogy jelenleg nálunk a kerületben a kézi és a gépi munka aránya a következő* 48,8; a kézi munka jelenleg és 52,2^ a gépi munka. Ami azt jelenti, hogy itt, ezen a téi'en is van mit tennünk. Amilyen mértékben tudjuk fokozni, illetve a kehi z-s munka arányát csökkenteni a gépi munka arányának a fokozásával,, olyan mértékben játszik ez szerepet ugyancsak. Nemcsak arrólvan sző, hogy megkönnyitjük a munkásoknak a helyzetét, a munkakörülményeit, hanem rendkívül komoly szerepet játszik ennek az aránynak a megváltoztatása a gépi munka javára és lásgépesítés,egyéb ilyen módszerek kialakítása helyi erőkből elsősorban megint csak, a termelékenység és az önköltséges okként é se.

Kb. tehát ezek a gondolatok vetődnek fel és tapasztalhatók nálunk a gazdasági épitőmunka területén, amit feladatként is vehetünk és amivel elemezve is foglalkozhatunk. Ehhez kapcsolódik a szocialista munkaversenynek a problémája. A szoc. munkaversennyel kapcsolatban a következő gondolatokat vethetjük fel. Egyrészt, 1 ogy ez a szoc. munkaverseny nem öncélú dolog. Nem magáért a versengésért, hanem a szoc. építésért folyik. Éppen azért nem lehet csak a legjobbak versenye. Sőt a brigádok versenye sem állhat a véleményünk szerint a legjobbakból, tudniillik a tapasztalat jelenleg ez| hogy a legjobb szakmunkások állnak össze és alakítanak brigádokat. Miért van ez? Mert a versenynek egyik célja a napi feladatok megoldásán túl, a fiatalok, a gyengébben olgozók felemelkedésének a lehetővé tétele. És éppen a legjobbak segítségével és vezetésével. Ha nem ezt csináljuk, akkor a következő helyzet áll elő. A fiatalokat, a gyengébbeket elzárjuk, elszigeteljük, illetve kizárjuk a versenyből. És azért a dolgozók nagy tömege mégis az általános, a közép emberekből áll. T hát ez lenne az egyik gondolat, amennyiben helyes.

A másik gondolat, amit ezzel kapcsolatban felvetnénk, hogy továbbra is törekedni kell arra, hogy a munkaverseny három fő figurájának a tevékenységét hangolják össze a pártszervezetek. Erről már mi beszéltünk sokat, de sajnos a gyakorlatban még ez nem eléggé történt meg. így ez a három fő figura, amelyfek tevékenységén múlik a verseny lendülete, szervezése, nyilvánossága és mindene. A pártbizalmi, aki ott van lenn a műhelyben, a szakszervezeti bizalmi és a művezető. És amilyen mértékben tudjuk összehangolni e három fő figur nak a tevékenységét , olyan mértékben tudunk előre menni.

A következő ilyen f$ probléma, amit mi itt felvetnénk a munkaver;enynyel kapcsolatban a pártszervezeteink ^elé, hogy segítsenek a gazdasági vezetésnek és a szakszervezetnek. A leghelyesebb és a legjobb anyagi ösztönző erők megteremtésében figyelembe véve, hogy most mi csak két irányt szabunk meg, ez a termelékenység és az önköltség. Az anyagi ösztönző erő kialakítása tehát olyan irányban kell, hogy történjen

L----ó —j