Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1959-10-03

r—-I l-3 _ 4 _ 6 2 0 I És nekünk éppen a politikai hangulatból kiindulva kell felmérni e munkánk eddigi tevékenységeit, fogyatékosságait és meghatározni a további tennivalókat. Ezt a belpolitikai reszt fejeznéxik be azzal, hogy a két év során elértük az ellenforradalmi szintet minden területen, sőt ezen tovább haladtunk. Célunk azonban nem a régi szintek elérése volt, iHEffiu az elmúlt hónapok és év során sem, hanem a XXI. Kongresszusén, nyomán uj, amely üj magaslatok felé irányította a szoci. világ tevékenységét, a szocialista építés meggyorsítása kerület előtérbe. A belpolitikai részt ezzel a gondolattal fejeznénk be és ezzel a gondolattal érnénk oda, hogy rátérnénk most már a feladatok meg­tárgyalására, az elmúlt évek munkájának tükrében. A kül- és belpolitikai rész rendkívül rövid összefoglaló lenne a véleményünk szerint, 10, 15 percx’ől lehetne szó, vagy 20 percről. bből indulnánk ki és azért utaltam a XXI. Kongresszus és a szoc. építésének meggyorsítására, mezt a következő témaköre lenne a be­számolónak a szoc. építés gazdasági kérdései. nn.él a résznél a KB márciusi határozatából indulnánk ki. Abból, hogy a KB még márciusi ülése az összevetve a fejlődést, a Magyarországi fejlődést a SZU 7 éves tervének célkitűzéseivel, a népi Kína ugrásszerű fejlődésével, a többi szoc. országok egyike gyorsuló ütemének az előrehaladásával, dolgozta ki azt a határozatot mely lényegében nem mást szabott meg, mint azt, hogy nekünk is meg kell gyorsítani a szocializmus építésének ütemét iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Itt utalnánk ai*ra, hogy a határozat nyomán, amely voltaképp a munkások és a dolgozó nép akaratát, kíván­ságait összegezte , nagy mértékben indult és lendült előre, hogy úgy mondjam^ elemi erővel tört fel a szoc. munkaverseny és alakulta] ki annak bizonyos formái, elsősoi*ban a munkabrigádok. Itt talán utal ánk még arra, hogy ez bekövetkeáBtett azért, mert élt és hatott dolgozó népünkben a szoc. felépítésének erős szándé­ka. E rövid bevezető után térnénk rá arra, hogy ml. mit vállaltunk, és hogyan állunk a márciusi határozat végrehajtásában. Mik a fő problémák: Egyrészt vállátuk és magunkévá tettük a márciusi határozat nyomán azokat az irányelveket, amelyek azt mondották, hogy a termelésben, a termelés volumenében négy %-al kell többet teljesítenünk, mint az előirányzott terv. A dolgozók, üzemeink vállalásai nyomán ez irányban 62 mill. forintét vállaltak, amely vállalást az év első 8 hónapja alatt nemcsak teljesítették, hanem túlteljesítettek. Ebből következik, a 8 hó termelése az eredeti tervhez képest nem 4 ?, hanem 5 %-al kövekedett. A márciusi határozat ilyenirányú előirányzatát tehát a jelenlegi állapotunk szerint túlteljesítettük ha ezt az ütemet tartani tudjuk, altkor előreláthatólag az év végére is kb. 1-2 a-os túlteljesítés, 111. a 4 %- helyett 5-6 <>-al fogjuk túlteljesíteni a vállalásainkat. A másik ilyen fő kérdés, amit magunkévá tettünk , és aminek érdeké ben dolgoztak és mozgósítottunk, a termelékenység növekedése, amely a márciusi hatái’ozat szerint az előirányzott tervhez képest 3 % helyett 5 ' -al kellett volna növelni, illetve kellett növeln' A termelékenység területén már ssátósy nem állunk olyan jól, mint a termelés volumenjének a tekintetében. 1=------- F —_J

Next

/
Thumbnails
Contents