Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1959-05-30
? 2 00341 1 A felszabadulás előtti Magyarország egészségügyi helyzete nemzetközi viszonylatban is a legrosszabbul álló európai országok közé tartozott. A lakosság többsége 69 %, saját költségén volt kénytelen egészségügyi ellátását biztosítani. így volt ez nálunk, Zuglóban is. Akkor a lakosság lélekszáma kb. 85 ezer fő volt. A dolgozók több mint 10 féle biztositó intézet kötelékébe tartoztak, a szegénybetegeket pedig az u.n. hatósági orvosok látták el. Elég jelentős része a lakosságnak, mint magánbeteg kezeltette magát "privát " orvosnál. Ma már nehéz megállapítani, hogy hány orvos látta el Zuglóban ezt a feladatot, de a régi ismerettséggel rendelkezők szerint kb. 18 fő végezte a gyógyító munkát. M& már a társadalombiztosítás a lakosság nagyobb részére kiterjed, országosan az össéLakosság. 62 %-a biztosított és széleskörűen kiterjesztette az állam a kötelező ingyenes védőoltási rendszert és egyes fertőzőbetegségeket biztosításra való tekintet nélkül díjmentesen gyfeyit. Zugló kb. 135 ezer lakosából 95 % tartozik a biztosítottak közé és ezt 43 általános és két fő gyermekgyógyász körzeti orvos látja el. A körzeti orvosok közül 11 hatósági kórjaik zeti rendelőben rendel, 3 körzeti orvos azonban helyiség hiányában a lakásán bonyolítja le a körzeti betegek rendelését. Ma már úgy országosan, mint zuglói viszonylatban elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek során lényegesen megjavult a lakosság egészségügy! helyzete, különösen komoly eredményeket értek el orvosaink a népbetegségek elleni küzdelemben, illetve a vérbaj, diftéfria leküzdése terén,az utóbbi területen elért eredmények nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szerint a 10 ezei’ lakosra eső TBC halálozás 1959* évi 14,2-ről 1956-ban 3t5-re csökkent. 100 élveszületére eső csecsemőhalálozás 13,1-ről 5»9-re csökkent. Mindez annak köszönhető, hogy a Párt és a kormány a felszabadulás óta nagy erőfeszítéseket tett az egészségügyi helyzet megjavítása érdekében. Lényegesen emelkedett az orvosok száma /1958-ban 10 ezer lakosra 11,6 , 1957-ben adatok szerint pedig 14,1 jutott./ Általában orvosaink, egészségügyi dolgozóink többsége magas szakmai képzettséggel rendelkezik és bebizonyították, hogy hűek népi demokráciánkhoz és az orvosi etikának megfelelően gyógyítják a betegeket. Alig néhány van olyan a körzeti orvosi: közül, akit a közeljövőben le kell váltani alkalmatlansága miatt, akiket a kórházakból kikerülő nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező másodorvosi karból kívánnak az illetékesek kicserélni. Kerületünkben tehát minden körzeti orvosi állás be van töltve és igy zavartalanul tudjuk biztosítani az orvosi ellátást még a külső perifériákon is. Jelentős fejlődés ez, amely az orvostudomány haladása mellett hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság átlagos életkora nálunk is emelkedett. A fejlődés mellett azonban számos megoldásra váró problémával is találkoztunk, amelyről szükségesnek tartjuk tájékoztatni a kerületi PártbizottSágot. Egyik ilyen fontos kérdés az egészségügyi szolgálat kérdése. 1951-ben a kormányzat az ipari munkások kiemeltebb egészségügyi ellátásának biztosítása érdekében az üzem-egészségügyi ellátást állami feladattá tette. Ennek eredményeképen kerületünkben jelenleg 3 főfoglalkozású, 19 mellékfoglalkozású üzemorvos működik. 22 üzem 18-21 ezer dolgozója részesül üzemorvosi ellátásban. L—---------------------------------------k---------------------------------------------d
