Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1959-05-30
’} 00348 I * - 5 -Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy ezen a területen értük el a legkisebb előrehaladást. Mi ennek, az okar Mindenekelőtt az, hogy üzemeink, vállalataink igazgatói és vezetői nem fordítanak elég gondot a« Minisztertanács azon rendeletének végrehajtására, amely előirja, hogy az ''üzemek feladata az üzem-egészségügyi intézmények, rendelők, szakrendelők építése’,* fiőt a meglévő üzemi rendelők sem felelnek meg a követelményeknek. Sokszor még olyan intézkedéseket sem tesznek meg, amely egyébként nem kívánna nagyobb beruházást. A ZUgiói Kötöttben, Zuglói édesiparban, a Postajárműben, a Nunnia Filmgyárban, a finomvegyszerben és másutt, ahol köztudomású, hogy sok nődolgozó dolgozik, szükek, hiányosak a rendelők, nem felelnek meg a MT által elfogadott előírásoknak, nincsenek fektetők, várószobák, emiatt akadályozva van a folyamatos, zavartalan üzemorvosi munka. Az üzemorvosok többségének nem főmunkája az üzemorvosi feladat és nagyon kevés közöttük a belgyógyász. Emiatt munkájuk leszűkül, nagyon sokszor a receptek megírására, vagy egyes időszakos szűrővizsgálatok megszervezésére és csak nagyon kismértékben foglalkoznak az u.n. üzemi megbetegedések /szilikózis, stb./ okainak kutatására és a betegségből munkába visszatérők további gondozására. Feltétlenül szükségesnek tartjuk az üzemek figyelmét felhívni arra, hogy az évi költségvetésükbe tervezzék be az egészségügy fejlesztését és az igy betervezett összeget valóban erre a célra használják is fel, mert sokszor előfordul, hogy ezt az összeget más célokra használják fel. Ajánljuk az igazgató elvtársaknak, hogy az üzem fejlesztését érintő /uj technológia bevezetésének megtárgyalásába, stb./ vonják be az üzemorvost is és kérjék ki véleményét munkavédelmi és balesetelhárítási kérdésekben. Ennek ellenőrzésében igen fontos szerepe van a Szakmaközi Bizottságnak és az üzemi bizottságoknak, hogy a dolgozók egészségét veszélyeztető és ártalmas munkafolyamatokat kiküszöböljék és felszámolják. A jól megszervezett üzemegészségügyi ellátás nagymértékben könnyithetné a körzeti orvosi hálózat munkáját, erre viszont igen nagy szükség van, mert igaz ugyan, hogy keiületünkben mind a 43 körzeti orvosi állás be van töltve, de az is igaz, hogy ezek a körzeti orvosok nagyon le vannak terhelve. Egy-egy körzeti orvosra kerületünkben átlagban naponta 90 járó- és 10 fekvőbeteg esik.Nyilvánvaló dolog, hogy ennyi beteget megnyugntóaa jól ellátni csak igen nagy nehézségekkel lehet. Különösen probléma van akkor, ha egy-egy körzeti orvos valamilyen ok miatt /betegség, vagy szabadság/ kiesik, ilyenkor a szomszédos körzet orvosa látja el az ő betegeit is, természetesen ez rontja a lakosság egészségügyi ellátását és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a rendelőintézetet túlterheljék. Nagyon figyelmeztető és komoly problémának tartjuk, hogy a körzeti orvosok és az u.n. egészségügyi középkáderek között egyetlen párttag sincs kerületünkben. Alapszervezetileg a Május 1. úti szakrendelő pártszervezetéhez és szakszervezetéhez tartoznának, de adottságaiknál fogva megfelelő politikai munkát kifejteni a körzeti rendelők dolgozói között nem tud. A brigád részéről felmerült olyan javaslat, hogy a kerületben működő kisebb egészségügyi intézmények - az állami csecsemővédő intézet, stb. - politikai munkájának megjavítása érdekében egy önálló alapszervezethez tartozzanak. Ebben az esetben a 144 tagú dolgozókból 7 parttag van, közülük 3 orvos. így jobban tudnák biztosítani az említett intézmények politikai összefogását és irányítását. A mi véleményünk szerint el lehet képzelni, hogy az említett intézmények - mint a tanácsi pártszervezet egyik alapszei’ve működjön. Lr----------------------zJ
