Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1985-02-16
talanító azonban, hogy az új termékek színvonalát a piac sokszor nem igazolja vissza, különösen tőkés relációban. Jelzi ezt a fokozatos cserearányromlás is, amelynek fő oka a termékszerkezet konzerválódása. Z Több vállalatnak volt rubel elszámolású exportja, amely kerületi átlagban 4%-kal nőtt négy év alatt. A legnagyobb növekedés sorrendben: FÜTÖBER, Alumíniumárugyár, Filmtechnikai Vállalat, EL-CO, Bp-i Elektroakusztikai Gyár, Telefongyár. Az exportstruktúrában helyet kaptak új termékek és szolgáltatások, pl.: udatátvitel-szerelés (Telefongyár), korszerű megszakítók (EL-CO). A VEGYTERV megtöbbszörözte szocialista szellemi exportját. A Budapesti Finomkötöttárugyár export-import lehetőségeit állam közi szerződések korlátozzák. Csupán a Danuviában és VEGYÉPSZER-nél csökkent a szocialista export, gazdaságossága azonban igen jó. Kedvező, hogy az önköltségszintű devizakitermelési mutató a vállalatok többségénél 25.- Ft/Rbl alatt van. A kerületben a tőkés export 1984-ben két és félszerese volt az 1980. évinek. A pia con erős konkurrenciával és nyomott árstruktúrával kellett a vállalatoknak megküzdeni. Sajnos a látványos exportnövekedés közben fokozatosan romlott az átlagos önköltség szintű devizakitermelési mutató: az 1980. évi 33.— Ft/S-ról 45.- Ft/S-ra nőtt 1984-ben. A legnagyobb konvertibilis exporthányadot a Danuvia érte el (20%). Az EL-CO-nál, a Budapesti Finomkötöttárugyárnál, a Telefongyárnál az exporthányad kb. 13%. Az intézetek között számottevő tőkés szellemi exportja csak a Geofizikai Intézetnek van, kedvező dollárkitermelési mutatóval. A 22. sz. VOLÁN megtöbbszörözte tőkés fuvarozását. A beszámolási időszakban a METALIMPEX forgalma összességében növekedett, ezen belül a keményvalutáris export 8,4%-kal esett vissza. Sokat tettek az acélipari válság következményeinek enyhítéséért, így a csökkenés kisebb volt, mint világszerte. Ugyanakkor az import mindkét relációban emelkedett. A KONSUMEX forgalma a beszámolási időszakban 86%-kal növekedett, ezen belül dinamikusabb volt a kivitel, és különösen a nem Rbl-elszámolású export emelkedése (342%). Ezt elősegítette, hogy jogosultságot nyertek új termékek forgalmazására is. A nem Rbl-elszámolású import a kerületben csupán 78%-a volt az 1980. évinek, keményvalutában kifejezve a csökkenés még nagyobb arányú. A híradás- és a műszertechnika ágazatokban az import csökkenés nagyobb gondot okozott, kihatott a gyártmányfejlesztés színvonalára is. A tőkés import kiváltását ritkán tudták szocialista vagy belföldi beszerzési forrásokra átterelni az elektronikai alkatrészgyártás ismert hiányai, illetve a fejlettségi problémái miatt. A szaldójavítás hatékonyabb eszköze az exportnövelés lett. Végül is a felmért vállalatok az 1980. évi 660 MFt értékű negatív szaldójukat 1983-ban 28,5 MFt-os pozitív szaldóvá változtatták, ami igen szép eredmény. A külkereskedelmi vállalatok nagy erőfeszítéseket tettek a tőkés devizamegtakarítás érdekében. Belföldi termeltetéssel és az import szocialista viszonylatba átterelése révén az elmúlt öt év alatt a METALIMPEX mintegy 50 MS, a KONSUMEX 85 MS értékű devizamegtakarítást ért el. 8. A kerületi vállalatoknál a termelékenység évi 8,2%-kal nőtt, s mögötte igényesebb, feldolgozottabb termékösszetétel áll. A termelékenységet több mint 50%-kal növelte a Telefongyár, a Bp-i Elektroakusztikai Gyár, a Danuvia, a Reanal. A teljesítménynormában foglalkoztatottak aránya négy év alatt a vállalatoknál néhány százalékkal emelkedett. Nagyobb mértékű (9%) növekedés a Telefongyárban történt ahol az arány 62%-ra emelkedett, az EL-CO-nál 52%-ra módosult. Nem tudta 14 javítani az 50% körüli arányát az Alumíniumárugyár és a Bp-i Elektroakusztikai Gyár. A legmagasabb a teljesítménynormában foglalkoztatottak aránya a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál: 65%. A munkaidő kihasználásban kismértékű a javulás. Általában a vállalatok 80% körüli munkaidő kihasználást jeleznek. 9. A kerületi vállalatok 60%-ában működik VGM (fizikai dolgozók részvétele 10%). Néhány vállalatnál ennél nagyobb az arányuk, mint például a Danuviában, ahol az összvállalati termelési érték csaknem 10%-ára tehető a hozzájárulásuk, de jelentős a Bp-i Porcelángyárban is a VGM-ek szerepe (a fizikai dolgozók 31%-a VGM tag). A VGM-ek megalakulásakor az elsődleges cél a munkaerőhiány csökkentése, a szolgáltatások javítása volt, és valóban elősegítették bizonyos szűk kapacitások oldását. A régebben alakult VGM-ek területén nőtt a nagyértékű gépek kihasználása, csökkent a túlórák száma. Megoldatlan viszont a VGM-ek által végzett munka minőségi átvétele, a ráfordítás elemzése, helyük a beszámoltatási rendszerben, a VGM-mel való tudatos gazdálkodás, valamint a feszültség levezetése a kívülmaradt dolgozóknál. 10. A kerületi iparvállalatoknál és szövetkezeteknél az átlagbérek évente átlagosan 8,1%-kal emelkedtek. Legnagyobb mértékű a növekedés a Telefongyárban 9,7 és a Danuviában 9,2%. Ezeknél a vállalatoknál, valamint az iparvállalatok felénél a termelékenység nagyobb mértékben emelkedett, mint az átlagbér. Ugyanakkor több vállalatnál a bérek és a teljesítmények növekedése között nem volt meg a szükséges összhang. Az átlagkeresetek növekedése megfelelt az átlag teljesítményeknek, kivétel a FUTÖBER, a Danuvia, az EL-CO, és a Hungaroszervíz. 1984-ben legmagasabb a fizikai dolgozók átlagkeresete a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál (6515.— Ft) és a Danuviában (5597.— Ft). A nem fizikaiaknál a sorrend: Budapesti Porcelángyár (6767.— Ft), Fővárosi Sütőipari Vállalat (6493.— Ft), Alumíniumárugyár (6190.- Ft). A nem fizikai átlagkeresetek növekedése legtöbbször nincs érdemi összefüggésben sem a nyereséggel, sem a termelésnövekedéssel. Néhány vállalat a tervidőszakban megpróbálta felzárkóztatni az alacsony műszaki kereseteket.A reálbérek a kerületi vállalatok mintegy felénél, különösen az utóbbi két évben csökkentek. Sajnálatos éppen 1984-ben, amikor beindult az ipari fejlődés és javultak a mutatók, ekkor lett legnagyobb a reálbér csökkenés, kb. 2%-kal. A kísérleti bérszabályozás tapasztalatai kedvezőek. A rugalmas szabályozási forma bevezetésével a nagyobb vállalatok (Telefongyár, Danuvia, VEGYÉPSZER) gyárai, illetve gyáregységei egyúttal lehetőséget kaptak az önállóbb feladat megoldásra. 11 Kerületünkben is visszafogottabb volt a beruházási tevékenység. A legnagyobb beruházást a Fővárosi Sütőipari Vállalat valósította meg (2,1 Mrd Ft), célja a kenyérellátás mennyiségi és minőségi javítása volt. Új kenyérgyárak létesültek, 10 kisebb üzem rekonstrukcióját is elvégezték. A Telefongyár 222 MFt-os beruházása a környezetvédelmi és energiatakarékossági intézkedésre irányult. A Danuviában közel 30 MFt-os beruházást valósítottak meg. Az EL-CO 1980-81-ben hajtott végre jelentősebb beruházást, amelynek során Weber-licenchez szereztek be gépeket, mintegy 50 MFt értékben. A Bp-i Elektroakusztikai Gyár a rendelkezésére álló beruházási keretből még a szinttartást sem tudta biztosítani. Az Alumíniumárugyár az edénygyártás korszerűsítésére 60 MFt-ot fordított. A Budapesti Finomkötöttárugyár négy év alatt 62 MFt beruházást valósított meg. A Hungaroszervíz 80 MFt-os rekonstrukciót hajtott végre. A Zuglói Közért ABC áruházat, az Észak- Pesti Vendéglátó Vállalat vendéglőket, büféket létesített 77 MFt értékben. 15 L
