Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1985-02-16
12. A tudományos kutatások több fontos területét képviselik a kerületi kutatóintézetek (földtan, gépipar, vegyipar stb.). Bár a kutatómunka feltétele, a felszereltség romlott a tervidőszakban, mégis számottevő kutatási eredmények születtek. Jelentős nyersanyagmezőket talált a Geofizikai Intézet és a Földtani Intézet (szén, bauxit, gáz). Eredményes importkiváltási megoldásokat kísérletezett ki a Műanyagipari Kutatóintézet. Korszerű anyagmegmunkálási eljárások technológiáját fejlesztette ki a Gépipari Technológiai Intézet. Az ipari kutatóintézetek a szűkülő források miatt a talponmaradást, a kutatómunka versenyképességének, rugalmasságának fokozását tekintették központi feladatnak. A tisztán költségvetési finanszírozás sem jelent ma már teljes biztonságot (Földtani Intézet), itt is szaporodnak a gazdálkodás gondjai. Visszaestek a perspektivikus kutatások, kevesebb pénz jutott rájuk. Ebben a helyzetben néhány kerületi kutatóintézet (elsősorban a Geo fizikai Intézet) aktív, pragmatikus tudománypolitikai gyakorlatot folytatott. Komoly erőfeszítéseket tettek a K+F munka színvonalának növelésére, kül- és belföldi igények feltárására és teljesítésére. Az így szerzett bevételekből visszaáramoltattak műszerezettségük tökéletesítésére, tudományos kutatásaik (alapkutatásaik) támogatására. Ezzel a módszerrel a nehéz gazdasági helyzetben is biztosítani tudták fejlődésüket a tudományos és gazdasági életben. 13. A kerületi vállalatok eredménye évi 10,5%-kal növekedett. Az alacsony 1980. évi nyereséget a Bp-i Elektroakusztikai Gyár többszörösére emelte, amit termékszerkezet váltással, költségcsökkentéssel ért el. Mintegy háromszorosára növelte nyereségét a Telefongyár és a Reanal. 14. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott országos munkaverseny mozgalomhoz a kerületi iparvállalatok többségének szocialista brigádjai csatlakoztak, ezzel is elősegítve a vállalati tervek és ezen keresztül a népgazdasági célkitűzések teljesítését. A brigádok vállalásaikban kiemelten kezelték az árbevételi, importcsökkentési, önköltségcsökkentési, bérgazdálkodási és a hatékonyságot növelő célkitűzések megvalósítását. A brigádokban dolgozók száma az elmúlt években fokozatosan csökkent. E csökkenésnek egyik oka, hogy a nagyvállalatoknál nagyobb volt a fizikai dolgozók fluktuációja. A másik ok az, hogy a munkások érdekeltebbé váltak a VGM-ben megszerezhető többletjövedelemben, mint a versenyben, bár közvetve ez is szolgálhatott versenycélokat. Előfordult, hogy a szocialista brigáddal azonos összetételű VGM-ek jöttek létre. 15. A társadalom új pályára állította a vállalatokat, szövetkezeteket és más gazdálkodó szervezeteket. Ez a folyamat megkövetelte a gazdaság pártirányításának erősítését, a párttagság személyes felelősségének növelését. Széles körben tudatosítottuk: a gazdaságirányítási rendszer, a közgazdasági szabályozás nem nélkülözheti, ellenkezőleg megköveteli a pártirányítás, a politikai szervezőmunka megújítását, hatékonyságának növelését. A párt gazdaságpolitikájának végrehajtásáért elsősorban a pártalapszervezetek, a kommunisták a felelősek. Feladatunk volt a munkamegosztás koordinálása, a vezetők önállóságának, felelősségének növelése, és az eredményes munkához szükséges politikai légkör biztosítása. A párttagságtól két dolgot kértünk: először példás gazdasági munkát, kezdeményezést, másodszor határozott politikai kiállást. A kommunisták politikai felki szüksége, közgazdasági érzékenysége, szemlélete reálissá tette a pártirányítás korszerűsítését, új módszerek felkutatását és alkalmazását. /X kerületi pártbizottság arra törekedett, hogy a gazdaságpolitikai célok a vállalati, szövetkezeti tervekben megjelenjenek és végrehajtásra kerüljenek. Folyamatosan foglalkozott a gazdaság pártirányításának elvi, politikai összefüggéseivel, a célok, a tennivalók kijelölésével. Fokozta az ellenőrzést, a beszámoltatást. A kerületi pártbizottságnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a népgazdaság főbb célkitűzéseit a politikai, társadalmi, gazdasági vezetők, a dolgozók széles köre világosan megismerje, megértse és érvényesítse. Megszervezte a tapasztalatok, előrevivő módszerek gyűjtését és kerületi elterjesztését. Határozottan fellépett a ,,dolgozni kell és nem vitatni", a demokratizmust visszaszorítani szándékozó nézetek ellen. Az alkotó erőket fel kell szabadítani, a szocialista munkahelyi demokrácia fejlesztésének útján kell továbbhaladni. Az emberek növekvő szerepe, cselekvési akarata, vitakészsége, érdekeltsége a megújulás lendítőkereke - állapítottuk meg. A demokratikus légkör, a társadalmasított döntéselőkészítő munka nem akadálya, ellenkezőleg, serkentője a pontos végrehajtásnak, s erre társadalmunknak feltétlenül szüksége van. A kerületi pártbizottság többízben is vizsgálta szakértő aktivisták bevonásával a kishatékonyságú, termelési, értékesítési, financiális gondokkal küszködő vállalatokat. A probléma szélsőséges példáját a Kalapgyár, majd a Budapesti Porcelángyár adta. A tények előre jelzik, hogy újabb vállalatok kerülhetnek veszélyes zónába. Tudomásul kell venni, hogy a szigorúbb gazdasági vezetés, határozott pártirányítás elkerülhetetlenül szükséges. A pártirányítás legyen elemző, mozgósító, de ne rettenjen el a felelősségrevonástól sem. A vállalkozás nagy kockázattal jár, következményeit a vezetőknek és a kollektívának egyaránt viselniök is kell. A vállalatok, szövetkezetek döntő többsége megáll a saját lábán, a termelési üzletpolitikai céljaik reálisak, financiális helyzetük elfogadható, eredményeik értékesek. Kedvezően változott a vezetők szemlélete, munkája. Határozottabb a termelési, ár- és piacpolitikai magatartás, erősödött a vállalkozó kedv. A vezetés szerkezetében még jelentős tartalékok vannak. Amíg a foglalkoztatottak száma 20—30%-kal is csökkent, addig a vezetők száma stagnál. A pártszervezetek helyesen felismerték, a munkaidő teljes kihasználása nemcsak a fizikai dolgozókra vonatkozó követelmény. Néhány esetben (Reanal, Budapesti Porcelángyár, Bp-i Elektroakusztikai Gyár) személyi konzekvenciák levonásával lehetett javítani a vezetői munka színvonalát. E téren további következetességre van szükség.A kerületi pártbizottság gazdaságszervező munkája során továbbfejlesztette és korszerűsítette az állami és gazdasági szervekkel fenálló kapcsolatrendszerét. Ebben jelentős változások mentek végbe a beszámolási időszakban, átszervezték az ipar irányítását. Az Ipari Minisztérium létrejöttével lazult az irányító szerv és a vállalatok kapcsolata. Az átállás során keletkezett kapcsolati hiányokat a kerületi pártbizottság sajátos módszereivel segített áthidalni. Igen élénk vita folyik napjainkban, hogy az 1985-ben életbelépő új vállalatvezetési formák hogyan illeszkednek bele az üzemi demokrácia már meglevő fórumrendszerébe. Néhol tapasztalható bizonytalanság az igazgatói tanácsok életrehívásával, a vezetők választásával kapcsolatban. Félő, hogy egyes vezetőinknél a szükségszerű, de népszerűtlen döntéseknél a határozottság csorbát szenvedhet, amely károsan hathat a gazdaságra. A pártmunka eszközeivel is erősíteni kell a színvonalas vezetői munka támogatását, a pozícióik stabilizálását és perspektíváját. 16 17
