Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1985-02-16
í — A Hazafias Népfront pártirányításában jól érvényesült a különböző bizottságokban dolgozó kommunisták munkája. Tevékenységük meghatározója a politika helyi érvényesítése. Nagyon eredményes több körzeti népfront bizottság és körzeti pártalapszervezet együttműködése. E területen nőtt a lakosság társadalmi aktivitása. Akcióikkal és rendezvényeikkel jól közvetítették a párt törekvéseit a lakosság különböző rétegeihez. A népfront testületéi és aktivistái hasznos munkát végeztek a tanácstagok és a lakóbizottságok megválasztásában és működésük folyamatos segítésében. Részt vállaltak a kultúrális és sportrendezvények szervezésében, lebonyolításában is. A lakosság jelentős részét vonták be a környezetvédelmi, a kerületet szépítő társadalmi akciókba. Kezdeti eredményeket értek el a lakótelepeken lakók életmódjának befolyásolásában.- A kerületi Munkásőr Egység betöltötte hivatását, az alegységek terveszerű, eredményes munkát végeztek. Feladataikat maradéktalanul végrehajtották. Növekedett az egység harcértéke, javult morális, fegyelmi helyzete. A munkásőrök példamutatóan vettek részt a gazdasági munkában, aktívak a közéletben. Az egység feltöltöttsége jó, az állomány összetétele megfelel a követelményeknek. Az állományépítő és szervezőmunka az utóbbi időben nehezebbé vált. A pártszervezetekkel való együttműködésük jó, a tömegszervezetekkel, mozgalmakkal és a fegyveres testületekkel kapcsolatukat még javítani szükséges. Tovább javult viszont anyagi, technikai ellátottságuk, a munkavégzés feltételei. Átadásra került a kerületi összefogással épült, új egységparancsnoksági épület. Új század is alakult, melynek bázisa a Posta Központi Járműtelep lett. — Az MHSZ kerületi szervezetei eredményesen dolgoztak. Alapvető feladatukat, az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelését több területen is sikeresen teljesítették. A fiatalok katonai szolgálatra való felkészítése, a tartalékosok utóképzése mellett jelentős hangsúlyt fektettek a honvédelmi sportversenyek eredményes lebonyolítására, s a versenysportban is sikerült növelni korábbi eredményeiket. A kerületi MHSZ taglétszáma évek óta két és félezer körül mozog. Nem tudták a klubok számát növelni és a tanintézetekben, lakóterületeken befolyásukat erősíteni.- A kerületben működő 20 MSZBT tagcsoport munkája fejlődött. Az irányító pártvezetőségekkel együttműködve — jól élve a barátsági munka adta lehetőségekkel — igyekeztek sokoldalúan bemutatni a Szovjetunió életét. Többször szerveztek foto- és termékkiállításokat, gyakran vettek részt baráti találkozókon, konferenciákon, vetélkedőkön. Ezzel is elősegítették környezetük reális tájékoztatását a Szovjetunió társadalmi életéről, a béke védelmében tett erőfeszítéseiről. A baráti találkozók, a Szovjetunióba szervezett utazások jó lehetőséget biztosítottak a két nép barátságának elmélyítésére, egymás mindennapjainak jobb megismerésére. A tagcsoportok irányítását az MSZBT Országos Elnökséqe szakértelemmel végzi. A kerületi pártbizottság és a tagcsoportok között jól működő instruktori hálózat tart folyamatos kapcsolatot.- A Vöröskereszt kerületi szervezetei eredményesen segítették az egészségvédelmi és szociálpolitikai célok megvalósítását. Megfelelő figyelmet fordítottak a családi életre való felkészítésre, az egészséges életmód elterjesztésére és a káros szenvedélyek elleni küzdelemre. Munkájukban kiemelt helyet foglalt el a térítésmentes véradás szervezése. Több üzemi vöröskereszt munkája eredményeként megtartotta, illetve elnyerte a „Minta Szervezet" megtisztelő címet. Sokat fejlődött a lakókörzetek vöröskeresztes szervezeteinek munkája is. Szociális tevékenységükben a korábbinál jobban támaszkodtak a dolgozók, a lakosság anyagi hozzájárulására. II. A GAZDASÁGI ÉPÍTÖMUNKA ÉS A PÁRTIRÁNYÍTÁS TAPASZTALATAI A vállalatok, intézmények alapvető célkitűzései megfeleltek a XII. kongresszus és a pártértekezlet határozatainak. A közben folyamatosan született párthatározatok végrehajtásáért jelentős erőfeszítéseket tettek. A vállalati, intézményi munka célja a gazdálkodás hatékonyságának javítása volt. Az exportképesség növelésével, takarékos anyag, energia ráfordítással járultak hozzá a gazdasági egyensúly javításához. A gazdálkodás mutatói az országos átlagnál valamivel kedvezőbben alakultak. A korszerűsítés üteme, a rugalmas alkalmazkodás, a termékszerkezet váltás pozitív tendenciái a célkitűzéseknek megfelelnek, de erdményességük azoktól elmarad. Z. A kerület iparvállalatai évenként átlagosan 2,7%-kal növelték termelésüket; a hozzáadott érték látványosan, mintegy évi 10%-kal nőtt. A termelésnövekedést mindenütt a termelékenység fokozásával, gyártmányösszetétel javításával érték el. Különösen elismerésre méltó az elmúlt öt évben és a tervperiódus elején még gondokkal küzdő Telefongyár és Reanal nagyarányú termelésnövekedése (60 és 40%), a hozzáadott érték csaknem megkétszereződése, de a Danuvia és a Budapesti Elektroakusztikai Gyár mutatói is átlagon felüliek. A FŰTŐBER termékszerkezetét az aktuális országos programokhoz igazította. Javították a lakossági ellátást is konvektorokkal és gázkazánokkal. Az Alumíniumárugyár anyagtakarékos, vékonyított falu gázpalack konstrukcióval növelte piacmegtartási esélyeit. 2. A belkereskedelmi vállalatoknál nőtt a forgalom. Kedvező, hogy az Észak-Pesti Vendéglátó Vállalatnál csökkent a szeszesital eladás az ételforgalom javára. A Zuglói Közért Vállalat a lakosság keresletének megfelelő áruellátást az árucikkek nagy többségénél biztosította. 3. Az építőiparban a VEGYÉPSZER mérsékelten, évi 1,5%-kal növelte főleg egyedi termékekből álló termelését. Elismerésre méltó munkát végeztek az országos nagyberuházások megvalósításában (Paksi Atomerőmű II. és III. bloxk, százhalombattai krakküzem). A XIV. kerületi Építőipari Szövetkezet, továbbá az Építő- és Vegyesipari Szövetkezet erőfeszítéseket tett új technológiák bevezetésére (pavilonok készítése,új szigetelési módszerek). 4. A közlekedésben a MÁV-nál a beruházások és karbantartások értéke az elmúlt öt év során némi hullámzással, de emelkedett; a vasúti áru- és személyszállítás azonban több mint 10%-kal csökkent. 5. /X kerületi kutató - tervező intézetekben szerkezetátalakulás ment végbe. Bizonyos fokig javult a kutatási eredmények hasznosítása. Kényszerítő eszköz volt a fejlesztési források visszafogása, beruházások csökkenése is. Ennek hatására az ipari kutatóintézetek (Gépipari Technológiai Intézet, Műanyagipari Kutatóintézet) elsősorban a termelő vállalati fejlesztési problémák megoldására, alkalmazástechnikára orientálódtak, a VEGYTERV pedig a fővállalkozásra. Más kutatóintézetek (Geofizikai Intézet) dinamikusan fejlődtek és a külföldi kutatómunka fokozottabb vállalásával segítettek gondjaikon. Több területen születtek versenyképes megoldások is, de a tudomány—ipar egész kapcsolatrendszere még ma sem hatékony, a magasabbrendű együttműködési formák (társulások stb.) lassan fejlődtek. 6. A termékszerkezetváltás mutatószámai több kerületi vállalatnál formálisan jól alakultak (Telefongyár, Reanal, Bp-i Elektroakusztikai Gyár, FUTÖBER, EL-CO). Nyug-12 13
