Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1980-02-16
olyan mondat, hogy megállja e a helyét, az ami az irányéi" vekben szerepel az ami az irányelvekben szerepel az enyhü lés, Nincs Központi Bizottság értékelése, mindenesetre nem lehet elmenniszó nélkül a mellett, hogy a nemzetközi hely zet ebben az időszakban, romlott, feszültté vált. Szovjet, amerikai viszony, A feszültség éleződött világméretekben, szovjetellenes kampány bontakozott ki. Nagy a háborús pszihés nyomás, vége az enyhülésnek* Az első kérdés ami felme rül valóban az, hogy Szovjetunió segítsége Afganisztánnak, illetve a katonai segítség okozta e a hidegháborús fordula tot az USA politikájában. Ha áttekintjük az előzményeket akkor azt mondhatjuk, hogy amikor Carter átvette az elnöki széket, illetve hatalmat, akkor megindította az emberi jogok kampányát a Szovjetunió és a szocialista országok felé, 1977 márciusában azzal kez dődött, hogy Vance külügyminisztert megbizta, hogy vizsgál ják meg a SALT II, megállapodást, melyet előzetesen Ford - Brezsnyev kötött. 1977 őszén szovjet » amerikai közös nyi latkozat közelkelet helyzetében. Néhány hónap wulva megtör tént a Camp David-i külön alku, 1978-ban kezdődött az ameri kai politikának egy újabb gondolat a kínaiakkal való összebékélése, melyben a Szovjetunió ellen használta fel a nem zetközi politikában, 1979. janíusában a SALT II O egyezmény nél kiderült, néhány hét múlva, hogy ezt az egyezményt nem akarják aláírni, huza-vona következett. Néhány hét múlva elkezdődött a Kubában tartózkodó szovjet alakulatokkal kap csolatos hangulat keltés, 1979 végén elfogadták az Euró rakéták telepítésének kérdését, ez nemcsak Európára, hanem az egész világra kiterjedő veszélyt jelentett. Mindezeket azért mondom el, hogy az elvetársak lássák, hogy ebben az időszakban még hol volt az afgán kérdés. Megkezdődött ez a lényegében enyhülés ellenes kérdésekből álló fordulat az USA részéről. Valódi ok az amerikai külpolitikai fordu latnak. Itt több lényeges kéddés van. i J
