Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1980-02-16
98. 1. / A kapitalista világ gazdasági válságának energia és olajválságának súlya. Az USA a világ népességének 6 %-a, viszont a világ ólajtermelésének 50 %-át használja fel. Óriási olajigénylő ország és hozzá akar jutni az indiai óceán olaj csapjaihoz is. 2. / Kisöinger emlékiratában említette az USA kötelezett ség vállalását, ami rendkívül nagy súllyal szerepel az USA stratégiájában. 3. / Uj fegyverkezési gondolat o^an elképzeléseket hozott felszínre, hogy az kerekedhet felülre, aki gazdaságilag jobban bírja a modern fegyver rendszereket. 4. / Belpolitikai okok. Carter egyetlen egy belpolitikai Ígéretét sem tudta megvalósítani. Mindenesetre ezeket a kérdéseket nem szabad eltúlozni, az emberben felmerülhet az, hogy lehetséges e az amerikai demokráciában, hogy ezeknek a nagy jelszavaknak a hangoz tatása az elnöki választás alá van rendelve, és ezzel együtt a világ sorsa is. Szükség volt e arra, hogy Szovjetunió lépéseket tegyen Af ganisztán segítésére. Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta, hogy nehéz döntés volt, hosszú megfontolás után történtek az események. Azt szeretném mondani, hogy a Szovjetunió, va lamint a szocialista országok elvileg ellene vannak a for radalom exportjának, Afganisztánban 1978-ban belső társa dalmi folyamatként jött létre a változás, Angolában szin tén, nem Moszkva keze volt. De ugyanakkor ellene vagyunk az ellenforradalom exportjának is. A Szovjetunió nem néz hette tétlenül a határai mentén végbement változásokat, nem akart még egy Chilét. Amarika reagálása erre a kérdés re a gazdasági bojkott, olimpiától való távolmaradás. Ez azt mutatja, hogy Szovjetuniónak ez a lépése valamint az USA vezetése számára áthúzott. Arról lehet szó, hogy Szov jetunió déli határain közel akartak létre hozni egy bizony talan pontot. Egy hiba van amit nem lehet kijavítani az a 33
