Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1970-10-17 - 1970-10-18/I
Gorjanc Eyik elvtárs, az Aluminiumárugyár igazgatója: Tisztelt párté'r'i ekezlet, kedves elvtá sak! Elöljáróban en gedjék meg, hogy az Aluminiumárugyár kommunistáinak üdvözletét tolmácsoljam a pártértekezletnek. Az Aluminiumárugyár nagy múltra visszatekintő üzem, 1J74- ben fogja a gyár fennállásának 75 * évfordulóját ünnepelni. A munkásmozgalomnak mindig megbízható bázisa volt a gyár, ko imunisták helytállására a nehéz időkben is lehetett szá mítani, mint ahogy a jelenlegi konszolidált, viszonylag békés építés korszakában is ők jelentik a párt és a gazda sági vezetés számára a legfőbb támaszt a gyárban. A gyári pártszervezet létszáma 259 fő, az összlétszám 19 %a, ebből 226 fő a törzsgárda tagja. Van olyan vélemény, hogy a gyári párttagság összetétele kedvezőtlen, mert az alkalmazotti és a munkás kategória közötti arány eltoló dott. Ez az arány azonban megtévesztő, mórt különösen a légi párttagok közül igen sok az olyan elvtárs, aki munkás ból lett értelmiségi és a munka mellett szerezte meg a mérnöki diplomát, vagy a technikusi oklevelet. Ezek az elvtársak megbízható támaszai a pártnak és igyekeznek a párt politikáját gyakorlatban, a mindennapi munkájuk so rán alkalmazni. most pedig engedjék meg, hogy röviden ismertessem, hogy az elmúlt négy év alatt e gyári kollektíva hogyan járult hozzá a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához és hogyan alkalmazott a gazdasági reform által támasztott megváltozott követelményekhez. 1967-ben termelésünk mintegy lo r-kal visszaesett egy nagya anyu export elmaradása miatt, ezért a gyár nyeresé ge is 8 millió forinttal kevesebb volt mint 1966-ban.Eb ből azonban semmi különösebb hátrány a gyári dolgozókra nézve nem származott, mert a Minisztérium korrekcióként el ismerte ezt a idézőjelbe tett objektív tényezőt és az évvé gi nyereségrészesedés csak k. véssél maract alatta az 1966 évinek, 1968 év derekán még csak cca. 2oo millió Ft értékű rende lésállományunk volt, de fiáihoz, hogy a megcélzott 2,5 %-os bérfejlesztést és a legalább 2 hétnek megfelelő évvégi ré sz sedést ki tuajuk fiz tni, közgázt ászaink számításai szeint minimum 500 milliós árbevételre és 25 millió nyereség re volt szükségünk. Ezért aztán erőteljes akvizíciós munkát v geztünk, az igazgatótól a főkonstruktőrig mindenki munka után kutatott és nem eredfénytelenül. 1968-ban 51o m/Ft ár bevételt és 58 m/Ft nyereséget értünk el. A vállalat kol.lektivája, tehát a mechanizmus első esztendejében jól vizsgá zott és élni tuíott az önállósággal, amit a reform biztosí tott. De egy más példával is illusztrálhatom az öntevékeny séget, mely a mai viszonyok között létkérdés. A pébé gáz palackok ren<elése 1969-hez viszonyítva elsősorban a gáz ellátás korlátozottsága miatt 80 ezer darabbal csökkent, ami cca. 5o m/Ft árbevétel kiesést jelent. Ennek ell né.e 197o-ben 6 ?<-kal magasabb árbevételt fotunk realizálni,
