Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1962-10-16 - 1962-10-17/I
Nemes Dezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára: Tisztelt tártértekezlet ! Szeretnék elöljáróban kitérni a Kongreszszus i irányelvekre, amelyek beszámolnak az elmúlt időszak igen nagyíontosságu eredményeiről. Ezek: a falu átalakulásáról, ami előbb valósult meg, mint a Kongresszus határozatai feltételezték, ugyanis úgy gondoltuk, hogy 1965-ig megoldjuk, valójában: alapjában véve megoldottuk 1962-ig. Leraktuk a szodalizmus alapjait, ami az 5 éves terv fő feladata és a kezdeti időszakban megoldottuk. A szo cializmus alapjainak lerakásával a szocializmus fejlődése uj sza kaszba lépett, azonban a közvetlen cél, a teljes felépítés utján mégis alapjában véve ugyanaz, ami a VII. Kongresszuson szerepelt: az 5 éves terv teljesítese. E tekintetben a VIII. Kongresszus eltérő a VII. Kongresszustól, mert nem adott közvetlenül uj célo kat elénk. Utalunk bizonyos perspektivikus célokra, a 20 éves távlati tervre, de csak utalunk. A közvetlen célok tekintetében van bizonyos . változás. Az ipari termelés tervszámai megnöveked tek elsősorban annak következtében, hogy az ipari termelés növe kedése 22 % helyett 40 % volt, nyilván azért, mert magasabb szint ről tudtunk.indulni. Túlteljesítettük bizonyos mértékben a xKáüxkJAjprograxnunkat is. Ez jelentős, mex*t városaink legégetőbb Szociális kérdése a lakásépítés. Lehetővé vált a lakásépitkezés tervszámainak ugyancsak a felemelése, 250 000 - 500 000 lakásra az 5 éves terv időszakában. Az életszinvonal növekedésében a lakáshelyzet javitása számszerűleg nem szokott szerepelni, pedig ez jelentős tény. Az átlagjövedelem alakulásában nincs figyelembe véve, mégis jelentős összeget jelent. Az életszinvonal alakulásáról is kell beszelni. Tervünk, hogy 26-29 %-os átlagjövedelem emelkedést érjünk el, az 5 éves terv során. Mig viszont most 1961-62-ben ez a növekedés igen csekély. Mi ennek az oka? Vannak bizonyos terven kivüli plusz kiadások, amelyekben első helyen áll a mezőgazdaság nagyarányú beruházása. A második, hogy a nemzetközi helyzet feszültsége szükségessé tette a mi számunkra is, hogy a honvédelmi fejlésztés terveit előbbre hoztuk. Elsősorban, hogy honvédelmünket a legkorszerűbb rakétákkal láttuk el és más tekintetben is korszerűsítettük, s ez lett előbbre hozva. Van még egy 5-ik tétele is a terven kivüli kiadásoknak, az imperialista elnyomás alól felszabadult ifjú államok segítése. S ezek száma megnövekedett és a szocialista tábor ei'ejének kér dése, hogy ezeket segitsük.Erőnkhöz képest segítettük ezt mi is. Azért hangsúlyozom,, hogy erőnkhöz képest segítettük, mert pl. Csehszlovákra erejét felülhaladóan segítette őket. Es még az az érdekes, hogy a csehszlovák elvtársak nem is igen beszélnek erről, - az ő megítélésük, hogy miért. Mi nem hallgatunk róla. Világos, mi az oka annak, hogy ilyen jelentős terven felüli kiadások ellenére - amit említettem - az életszinvonal alakulása eltér a tervezettől, ez pedig az ipari és kulturális kiadások. Ezek a plusz kiadások azt is hozták, hogy az ipari tei'melés növekedésével arányban nem hoztuk a pluszt. Viszont felvetődik a kérdés, hogy az 5 éves terv folyamán a tervezett szerint az életszinvonal emelkedését túlszárnyalhatjuk-e? Igen. De nem Ígérünk többet, mint ami biztos, sha nagyobb lehetőseink lesz nek, akkor többet nyújtunk. Túlszárnyalhatjuk e tekintetben is a tervet, ha magát az 5 éves tervet bizonyos tervszámaival együtt túlszárnyaltuk iparban is, mezőgazdaságban is. Szeretném itt mindjárt hozzátenni, hogy a mezőgazdasági terme lésnek azok a nagy számai, amikről a Szolnok megyei elvtárs beszélt, ne feledjük el, hogy a piacról élők száma, a városi lakosság szintén növekszik.
