Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1962-10-16 - 1962-10-17/I
- 2 -A kerületben a tagdíjfizetés %-os aránya 99 %, ami jónak mond ható és az 1 Jí-os kiesés döntően betegség, átigazolás, adminisztrá ciós okokra vezethető vissza. Az 1 főre eső tagdíjfizetés 1959-ben 27.19 Ft. 1961-ben 50.19 Ft volt. Az alulfizetek száma 1 %» Megál lapíthatjuk, hogy kerületünkben végrehajtják a Pol.Biz. idevonatkozó határo atát, ami komoly politikai és ügyviteli munkát követel. A párt és töme^szervezeti osztály szoros kapcsolatot tart a gazdasági osztállyal, napirenden tartja a tagdíjfizetést és az instruktorokon vagy közvetlen a párttitkárokon keresz tül foglalkozik ezzel a kérdéssel. Bár a tagdijmunka és az ezzel kapcsolatos ügyvitel jó, az alapszerveiméi vetődnek fel kisebb problémák és hiányosságok. Több helyen megálla pítottuk, hogy a tagnyilvántartó könyvben a tagonként fize tett tagdíj nincs bevezetve, a bizalmi lapokat a bélyeg át adásakor a tagokkal nem íratják alá, megbízott veszi át a bélyeget, a bélyegeket a bizalmiak nem ragasztják be a könyv be, taggyűléseken nem ellenőrzik rendszeresen a tagkönyveket, a beszedett tagdijakat az előirt 5 napon belül nem postázzák. Egyre több pártszervezetnél vetik fel, hogy vezessék be félévre, vagy 1 évre a tagdij-átlagot, amivel nagyon megkönnyitenék az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Az üzemi párt szervezetek költségvetésének összeállítására és a felhaszná lás ellenőrzésére is mind nagyobb gondot fordít a kerületi PB. 1962-ben 62 pártszervezet, illetve alapszervezetnek volt költségvetése, mintegy 75 000 Ft. értékben. A Reviziós Bizott ság ez év első félévi felhasználást közösen felül vizsgálta a Gazdasági osztállyal és megtette észrevételeit a pártszer vezetek felé. Hibaként értékeltük, hogy a pártszervezetek a propagandára és sajtóra előirányzott évi összegnek csak 21 %-át használ ták fel. Az Aluminiumgyár pl. a propagandára előirányzott 1000 Ft.ból mindössze 10 Ft-ot, a Hunnia Filmgyár a 500 Ft-ból 45.Ft-ot Használt fel. Találunk ilyen eltorzulásokat a jutal mazásoknál is. A Porcelángyár : a 400 F-tal, a Zuglói Gép gyár a 500 Ft-tal szemben semmi nem használt tel. Egyébként az a véleményünk, hogy á kimutatott összegek nem adnak hü képet a pártszervezetek tényleges kiadásairól, ezt viszont csam a főkönyvelők tudják elmondani. Ami az üzemi pártszervezetek költségvetése összegének könyve lését illeti, ez általában k nem kielégítő. Kivéve a Telefon gyárat, melynek ez a műnk''ja kifogástalan és dicséretre méltó, mindenütt kisebb-nagyobb könyvelési hiányosságokkal talál koztunk. Többek között a vásárolt anyagok bizonylatai nin csenek a titkárral aláíratva, a vásárolt áruk nincsenek fel tüntetve, a számlán csak a végösszeg szerepel, a könyvek ér téke és cim feltültetése nélkül egyösszegűén szerepelnek. Jutalmazás esetén a bizonylatokból nem tűnik ki, ki mikor kapta. Legnagyobb hiányosság a könyvtárfejlesztésre vásárolt könyveknél mutatkozik, a könyvek nincsenek leltárba véve és igy ezeket nem is kezelik pártvagyonként.
