Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.18.a/9)

1981-10-23

TÁJÉKOZTATÓ

az 5 napos munkahétre való áttérés előkészítésének helyzetéről és végrehajtásának eddigi tapasztalatairól.

Hazánkban a heti kS órás munkaidő csökkentése 1968-tól indult I meg, a heti kh órás munkahétre történő átállással. Még be sem

fejeződött ez a folyamat, amikor 1975-ben az MSZMP XI. Kongreszszusa programnyilatkozatában megfogalmazta az újabb koncepciót a munkaidő további tervszerű csökkentésére,

k Ezt követően a XII, Kongresszus 1980. márciusában már határozatban

rögzítette, hogy a VI, ötéves tervidőszak során át kell térni az ötnapos munkahétre.

A Kongresszusi döntés megvalósításaként az 1013/l98l/lV, 27./Mt. sz. határozat - mint keretrendelet fogalmazta meg végleges formában az ötnapos munkahét bevezetésének általános feltételeit, már a VI, ötéves terv első évétől kezdődően. Ennek indokoltságát erőteljesen alátámasztja az a tény is, hogy nemzetközi környezetünkben - különösen pedig a KGST államok között - hazánk az utolsók egyike a munkaidő ilyen mértékű rövidítésében.

A kh órás munkahétre történő átállás kialakításával szemben uj vonása a jelenlegi rendelkezésnek az, hogy lényegesen rövidebb idő alatt kell a munkaidőosokkéntés folyamatát megvalósítani, mégpedig társadalmi méretekben a munkaidő alap lényeges csökkentése nélkül! Az időveszteséget maga a központi előírás részben ellensúlyozza a munkaközi szünetre vonatkozó rendelkezéssel. A még fennmaradó időalap csökkenést a vállalatoknak belső tartalékok feltárásával; önerőből kell pótolniuk,

I.

Az ötnapos munkahétre történő áttérés tapasztalatai:

A rendelkezés megjelenése igen pozitív fogadtatásra talált a dolgozók körében, ahol erőteljesen érzékelik annak életkörülményja-I

40