Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1984-01-04

< 1 R I

í í i- 9 -kiegészülnek olyan lehetőségekkel, melyek a tanóránl szabadabb légkörben az önkifejtés számos lehetőségét biztosítják, erre az új tanterv fakultációban, szabadsávban számos pedagógiai szituációra ad módot.

Ezt erősíti az a hatás, amely az énekkarban is éri a tanulókat. Meg kell említeni a humán tárgyak javára, /amit a tanulók érzékelnek is/ hogy rendszeresen közös színház, mozi, tárlat látogatásokon vesznek részt, a szabad időben együttesen kirándulnak, vagy csoportokban kitűnő sporteredményeket érnek el csapataikkal stb.

A jó mozgalmi élet a szocializációs folyamatnak nemcsak támogatója, hanem irányítója is lehit az iskolában. Szociális kapcsolatok, csoportok, közösségek csak céltartalmu tevékenységek közben jönnek ^

létre, maradnak életben és képesek megújulásra. Iskolánk KISZ szerzi vezete segíti a fentiek megvalósulását. Az iskolai KISZ Bizottság, amely valóságos kis pedagógiai központ, ahol a vezetőség nemcsak a kerületi feladatokat hozza le az iskola szintjére, de szervez, öszszehangol, értékel. Vitaköröket vezet, ahol főként a politikai kérdések, aktuális események kerülnek előtérbe. A KAKUKK, ahol megismerkednek, a Föld országaival, népeinek szokásaival, a taggyűlések, a változatos klubfoglalkozások, mind megannyi lehtőség. Ki kell emelni az ifjúsági parlamentre való felkészülés időszakát, mint a felelősségre, közéletiségre nevelés valódi szinterét. Ide sorolhatók azok a ténykedések is, melyekben szoros együttműködés van tanár és tanuló között pl. fegyelmi bizottság, vagy a nevelési értekezler tek, iskolanapok, táborozások, hasznos társadalmi munka stb. Azt kell mondanunk, hogy igényesség tekintetében nincs hiba, azonban áttörő jellegről messze nem beszélhetünk. Ezek összefüggenek azokkal az ismereti, erkölcsi, világnézeti szintet jelentő problémákkal amelyekről az előzőekben szóltunk. Az általános neveltségi szint és az ismeretek meélysége minden területen meghatározó. Márpedig iskolánkba évekre visszatekintve mintegy négyes átlagú tanulók nyernek felvételt, az elért iskolai átlag 3,5. Ennek elemzése további ko»<*. zekvenciákra is módot adna, azonban ez túlmutatna az anyag témáján.

Gyakran felvetődik a kérdés: Mi a család szerepe a nevelésben?

A társadalomban és az iskolában is napirenden van e vita. Annyi azonban bizonyos, hogy a tanulókra mégis a legnagyobb hatást a szülői ház gyakorolja. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy serdülőkorban eltávolodik a gyerek a szülőktől, nem "hallgat" rájuk. Megnyilatkozásaikból az tűnik ki/ lásd 2-es sz. mell./ hogy a tanulókat a

___________________________________

' '-