Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1968-02-15

' J*-5-* I

Azok a dolgozók, akik értik is, hogy mit jelent a nyereségrészesedés elosztásánál ez a hármas kategória, azt vetik fel leginkább, hogy a vezetőknek már az alapfizetésük is a munkásokhoz viszonyítva magas, és ha a nyereségrészesedésből is ténylegesen többet kaphatnak, ez tovább növeli a jövedelemkülönbségeket és ez helytelen a szocializmusba],

A Csavargyárban úgy is fogalmaznak, hogy nem fog-e ez nálzik is munkásarisztokráciát kialakítani* Sokan azt javasolják, hogy a nyereségrészesedés szétosztása ne/ ilyen nagy differenciáltsággal történjen, kisebbek legyenek az arányok*

I

B ' ' : V..' ■ !

I •

A nyereségrészesedés elosztásának hármas kategóriájával kapcsolatban jónéhány vezető részéről is elhangzik kifogás, főleg alsóbb és közép szinten* Azt mondják! miért.csak ők felelősek azért, ha a vállalat nem tudja feladatát teljesíteni* Ezért legyen felelős az egész vállalati kollektíva, a munkások is* Munkások egyes helyeken mondják ők már teljesítették, hisz teljesítményre dolgoznak* Ez sérti őket, mert nem ajándék a 100 %« Másrészt túl evont lehetőségnek tartják a 60 vagy 50 %-ot, mondván, hogy ennek legjobb esetben is csak az egyharmadát lehet elérni, akkor miért ilyen magas százalékos arányt határoztak meg, ez csak a munkások ellentétét váltja ki* Egyes vezetők részéről az a vélemény is elhangzik, hogy részükre semmivel sem fog több jövedelmet jelenteni, mert egyben megszűnt a prémium mint "fizetés kiegészítés" és csak a nehezen teljesíthető terven felüli minőségi munka esetén juthatnak prémiumhoz•

4

f\/ Az új Munka Törvény könnyvei keveset foglalkoznak a dolgozók, nem is igex ismerik* A kollektív szerződésekből vonják le a Munka Törvénykönyv módosításával kapcsolatos következetetéseket* A kollektív szerződések a. legtöbb vállalatnál elkáshültek, néhány vállalatnál azonban még nem*

Az a tapasztalatunk viszont, hogy ahol elkészültek a kollektív szerződések, bár vállalatoktól eltérően, szükebb körben ismert, csak gazdaí sági vezetők, párt- és tömegszervezeti aktivisták ismerik részletesebben, akik előzőleg megkapták a tervezetet vélemény nyilvánításra* Ez persze nemcsak a vezetők, hanem a dolgozók hibája is* A kollektív szerződéseknek azok a részei, amelyek munkaidő, szociális kérdésekket tártál maznak, jobban ismertek* (Jgy látjuk, hogy azok a kérdések, amelyek a feladatokat, követelményeket fogalmazzák meg, nem igen képezik beszéd tárgyát.

fi i

' I p|#|í

‘ /i

‘ n.ii -------------------------------------------——---------------------—>

| ^‘"•MM*#**)* ^ i t \ , V i ‘ \ ' , ‘ !■ nMH'ift- i

■*°*®®* .» A*