Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1966-05-05

• | .V'Vit '■>.'•■' 1-lO-é i * Hantos János: Megemlíti, hogy a XIII, kerületi Tanács munkáját pozitívan érté­­* kelik. Tudják, hogy ellátottság tekintetében bizonyos mértékben a budapesti átlagnál kedvezőtlenebb helxzetben vannak. Pl. az egy osztályra eső tanulók szá­ma, napköziotthon ellátottság tekintetében is kedvezőtlenebb, mint a budapes­ti átlag. Nem mondják, hogy nincs probléma, nincs egyenetlenség a munka színvonalában. Az anyagban lévő számok szamukra is meglepetést jelntettek, nem tudták, hogy a fontos mutatókban a kerület a budapesti szintnél kedvezőtlenebb helyzetben van, ezeket meg fogják vizsgálni, I Benedek elvtárs jól látta, amikor azt mondta, hogy a stabilitásra kell töre­kedni, A mai értkeziiétnek előzménye volt, hogy a Budapesti Párt YB. és a Budapesti Tanács VB. közös tanácskozást tartott, budapesti szinten. #zt az váltotta ki, I hogy a Politikai Bizottság és a Parlament is foglalkozott az oktatás kérdésé­vel, Az oktatási reformtörvény .egvalósitását szolgáló jogszabály kialakítása befejeződött, véglegesnek fogható fel, H, ( A legtöbbet vitatott téma, a középfokú oktatás volt, komplikált volt a 14-18 -évesek továbbtanulásának megtervezése, népgazdaság érdekeivel összhangba ho­zása. A nagy elhatározásokat nem lehet egyszer a mindenkorra a véglegesség \ igényével megfogalmazni. Addig nem zárult le a jogszabály rendezése, addig különféle koncepciók voltak, a kialakult elképzelések nem voltak helyesek. Olyan elképzelés uralkodott el, hogy a középfokú oktatás általánossá tételének egyetlen útja 14-18 évesek középiskolába irányítása. A nagy középfokú oktatási hullámban eltévesztettük szem előtt tartani, hogy mire készítjük fel az ifjú­ságot j az életre neveljük őket, de ez nem volt eléggé ' . kifejezve. A Budapesti PB. 1964. márciusában felfigyelt, hogy a középfokú oktatás általá­nossá tétele egészségtelen a gimnázium népiskolaként való felfogása, ami azt jelenti, hogy minden gyerek, aki tovább akar tanulni, menjen glmnáziimba, mindegy, hogy milyen eredménnyel tanul. Azt az elvet is hangoztattuk, hogy a szakmunkásképzést is középfokra kell emelni és négy éves képzést valósítsunk meg. Ez egyrészt megdrágítja a szak­munkásképzést, tanterem problémát okoz és meghosszabbítja a képzés^ a gazda­sági vezetők is felhívták a figyelmet, hogy nem minden szakmában fontos a kö­zépfokú oktatás. A stabilitás - kulcskérdés. A típusok körüli vitát is úgy kell lezárni, hogy egy véleményen legyünk. Itt is nagy viták voltak. A rendelet a gimnázium népiskolai jellegét húzta alá. A gimnázium nem ad lezárt képesítést, hanem az egyetemi és főiskolai tanulásra készít elő: ezt tudomásul kell venni. A minőségi kiválogatás nem csak a tanulmányi eredményt jelenti, hanem a gye­rek egész arculatának , tehetségének egyéni megítélése a pedagógus merje azt mondani, hogy a 4-as gyerek jobb, mint az az 5-ös, akiben nincs egyéni kezde­ményezés. Ezzel függ össze a ; .12 évfolyamos iskolatípus is. El lehet képzelni, hogy ha ez adja a gimnáziumot is, de ha azt akarjuk, hogy a 8 általános iskolát végzett gyerekek kisebb része menjen gimnáziumba és nagyobb része szakmun­kásképző intézetbe, akkor nem lehet azt az elvet egyértelműen érvényesíteni. A szakközépiskolával kapcsolatos módosulás ismert. A szakmunkásképzés szakmun­kásképző iskolában folyik, A középfokú iskola műszaki képzettségűt ad, több szakmára épitett, műszaki középkáder bázist kell szolgálnia, mely nem ad köz­vetlen képesítést, hanem alapot ad, hogy az életben dőljenek el a kérdések, hogy mik legyenek. , l..................................................................................................................................................imwrX . — — \ 1'

Next

/
Thumbnails
Contents