Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1988-01-22

,

III. A kerületi közoktatás tartalmi munkája

A jellemző vonásokat összefoglalva, de az átlag mögötti szélsőségeket is ismerve az alábbi képet adhatjuk az elmúlt négy évrő1 •

Óvodákban sikeresnek mondható a gyermekek közösségi szokásainak, egymáshoz való viszonyának alakitása, testi ügyességük, hygj.éoés szokásaik fejlesztése, de az anyanyelvi és zenei nevelés szempontjából még nagyok az egyenetlenségek. Az óvnriai nevelés terén elindult egy erőteljesebb fejlődés a szakmai munka pedagógiai program által meghatározott tartalmának magasabb szinten történő megvalósítására. Ehhez differenciált tartalmi továbbképzés és fejlesztő tanácsadói segitségnyujtás szükséges. (Feltételei adottak,)

;

Az általános iskolák a pedagógiai munka tartalmának eredményeit tekintve ellentmondásosabb képet mutatnak. Az 1970-han bevezetett tantervek túlméretezettsége, zsúfoltsága ma már tudományos intézetek és szakmai fórumok számára is egyértelmű. Az alsó tagozaton megnövekedett az eredménytelenül teljesítő tanulók száma, miközben a társadalmi információs környezet változásának hatására (sajtó, televízió, videó, személyi számitógépek elterjedése) általában aktívabbak, önállóbbak, a feladatmegoldásban jártasabbak a gyerekek, mint régebben.

A felső tagozaton tovább folytatódott a pedagógiai eredmények polarizálódása, ami azt jelenti, hogy a jó és a gyenge képességű tanulók közötti távolság növekvő. Ehhez nagymértékben hozzájárul a nehéz tananyag, a bonyolult tankönyv, a feladattól elmaradó módszertani kultúra. /A tankönyvek szövegei a korrekciók után is szinte tanulhatatlanok, igy nem a tanulás eszközei../

¥

A képességfejlesztést és a tehetséggondozást, mint az iskolák egyik alapvető feladatát a tanórai és a tanórán kivüli tevékenységben kerületi szinten kiemelten kezelték ,megteremtették fórumait.

ST

i

5