Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1987-03-19
í 3 nológiai megújulás, vagy jelentős munkaszervezési intézkedés történt, ott mind a produktív, mind az improduktív területen termelékenységnövekedés következett .be. Az a tapasztalat, hogy a korszerű technológia, a folyamatos gyártósorok önmagukban is egy kényszerítő hatást váltanak ki és a munkafegyelmet erősítik. A veszteségidök megítélése és mérése az egyes gazdálkodó egységek kó- j- , ’ 1 | zott igen eltérő. Általános tapasztalat, hogy erre nem fordítanak fi- / gyeimet. Kétes értékűek azok a vállalati statisztikák, amelyek a törtnapi kieső időket veszik számba. Míg az 1. számú melléklet azt mutatja, hogy az éves munkaidő-alap 2 %-ht sem éri el a törtnapi hiányzás, il’ ’< addig a vállalatok által adott szöveges értékelésben jelentős hang:é:;r súlyt, kap a társadalmi és államigazgatási ügyintézés és egyéb okok miatt kiesett munkaidő. _ ' ^ Az ügyintézés a szolgáltatás igénybevétele továbbra is hagyományokon : alapul. "Amit el lehet intézni munkaidő alatt, azt nem kell szabadéi, időben". A szemléletváltozás nem történt meg egyik oldalról sem. Jogos kifogás éri a törvényes munkaidő alatt hivatalos vagy magánügyeiket intéző dolgozókat, a vezetők ezirányú "lojalitását". Ahol alapos előkészítő munkával bevezették a rugalmas munkaidőt., ott sikerült elérni, : hogy a törtnapi hiányzások minimálisra csökkentek, a munkaellátottsági csúcsok kiegyenlítődtek, a munka hatékonysága javult. Indokolatlannak tartjuk a rugalmas munkaidő szélesebb körben való bevezetésével kapcsolatos • elsősorban vezetői - fenntartásokat. Ezek okai: a vezetői felelősségvállalás., a munkahelyi feladatok pontos felmérésének valamint a munkavégzés mennyiségi és minőségi megítélésének hiánya. Ezen hiányosságok megszüntetése az előrelépés alapvető feltétele. A belső tartalék a munkával töltött idő helyzete. A vállalati eredményt, a termelés hatékonyságát befolyásoló egyik legjelentősebb tényező a meglévő eszközök technológiák kihassnáltsági , szintje, a szervezettség színvonala mellett, a tényleges munkával töltött idő mértéke, és e tényezők komplex kezelése. Ennek ellenére ezen (r?) tevékenységre a gazdálkodó egységek vezetői nem mindenhol fektettek megfelelő hangsúlyt. A piaci, környezeti igényekhez a vállalati magatartás, a gazdálkodás, a belső szervezeti struktúra, az érdekeltségi rendszer nem fejlődött a kívánt mértékben. A kerület iparára általában jellemző, hogy a teljesítményben illetve darabbérben dolgozók aránya alacsony, csökkenő tendenciát mutat. Külső és belső szervezetlenségből adódó veszteségfeltáró elemzéseket csak ritkán végeznek, miközben a meglévő kapacitások kihasználási szintje alacsony. A rendszeres mérés, elemzés legtöbbször elmarad. Az irányítás és a szabályozás hiányosságai miatt a belső tartalékok feltárása a kerület gazdálkodó egységeinél csak részben történt meg. Emellett egyre erőteljesebben megmutatkoztak a vállalatok közötti kapt csőlábrendszer gyengeségei, a kooperációs és szállítási szerződések hiányosságai. Jellemző gazdálkodói magatartás, reflex, hogy nemte1jesités esetén a külső tényezők negatív hatása szerepel az első helyen. Ez a kifogás --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- , ^ """ l**" ** ' • mmmmm—rn - ............— — ...............— ■— ...............................................................—......~ ■"
