Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1979-09-18
I í — 8 — A 6. oldal 2. bekezdésében Írja az anyag, hogy a műszaki-közgazdasági értelmiségre jobban támaszkodjunk, hiszen jelentősen befolyásolni tudja a korszerű termékek előállitását. Mi a közelmúltban foglalkoztunk 480 egyetemet végzett ember politikai arculatával, gondjaival, problémával. Jó, hogy foglalkoztunk vele, mert rávilágított egy sor dologra. Egyetértek azzal, hogy termelési agitációs munkánkban alább hagyott a lelkesedés, lelkesités. Harciasabban, bátrabban kell e kérdésekkel foglalkozni. A mai időben nem lehet a termelési agitáció kérdését csak jelszavak ^ hangoztatásával megoldani, ennél sokkal bonyolultabb a gazdasági életünk. Sokkal átgondoltabb és tervszerűbb munkára van szükség. A tőkés export vonatkozásában a Hajógyár idén annyit exportált, mint 4 év alatt összesen - ez önmagától nem jött, ebben a pártszervezetnek évek óta benne volt a keze.A pártszervezet a megnövekedett gazdasági követelmények között úgy segítette a munkát, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető legjobban használja ki, az élőmunkát is beleértve. így politikai munkánkat elsősorban a munka- és üzemszervezésre helyeztük. Ez jelentett egyrészt egy vállalati szintű fejlesztési munkát, másrészt, hogy dolgozóink között létrehoztunk egy szervezett, orientált légkört. Párttaggyűlésen megvitattuk, hogy ki mit tud tenni ennek érdekében. Minden gyáregység vezetőjével elbeszélgettünk - tettek javaslatot a szervezettség javítására. A nehezebb termelési és gazdasági körülmények között a pártszervezeteknek is uj módszereket kell találni, hogy eljusson a párttagokhoz. Dutka et.; A gazdaságpolitikai és termelési agitációval foglalkozó anyag részletesen elemzi a termelési agitáció helyzetét, annak fejlődését. A feladattervvel egyetértek. Az egyéni agitációt fejleszteni szükséges. Fontos ennek szerepe azzal összhangban, hogy az egpnyi agitáció jobban, erőteljesebben párosuljon azokkal az érzelmi motivációkkal, melyek hatása jobban befogadásra kerül. Maga a lelkesedés, az érzelmi motiváció hiánya bizonyos szempontból feladja azt a kérdést, hogy a termelési agitációnak a feltételei hogy fejlődtek, hogy alakultakt (^z állami élet demokratizmus^ az üzemi demokrácia milyen £Ltételeket teremt^hogy a szóbelif^konkrét^, lelkes agitáe±t5 - le gyen. n ._________________________________________________________________§______________________________________________ .——----------------------------------------------------------------------- l ---------w i ; "' 'VI ~ — ' .ii. ..jii. ***mm$. ... j
