Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1972-11-16

' » i- 7 -Hiányosnak tartja az általános iskolások pályaválasztási fel­készítését, nem magyarázzák me^ a gyerekeknek és a szülőknek sem, mit ad a szakközépiskola es mit a gimnázium. A pályavá­lasztási ankétokat erre is fel kellene használni. i Lipser Ervinné et.: Nagy érdeme a feladattervnek, hogy hasonlóan, mint a KB. hatá­rozata széles tömegekre támaszkodik.A gyakorlati tapasztalatok sommázása került a feladattervbe. A sommázás lehetőséget ad a kerület vezetőinek arra? hogy alkotó módon úgy alkalmazzák a ha­tározatot, ami az itteni körülményeknek legjobban megfelel. A pedagógusok tetszését legfőképpen az nyeri el, hogy kiemeli a határozat, hogy egy általánosszemléletről van szó, tehát nemcsak a pedagógusok szemléletéről, és erre a határozat több pontjában [ utalás is van. \ A feladatterv is megjelöli, hogy ahol a szülő, a környezet ál- —■ talános műveltsége, magatartása nem ösztönző, hanem visszahúzó, demoralizáló, fokozott nevelő munkával kell ellensúlyozni. Ez a z üzemeknek határozott feladatot ad. A családi környezet sok ^ esetben visszahúzó erőként jelentkezik. Az üzemi pártszervezetek is feladatot kapnak, hogy többet törődjenek a családok életével, mert ha az ifjúság nevelését tekintjük a családi élet közügy. "Az egy iskola egy üzem" robbanás- szerű változást hozott a fő­városban, Angyalföldön ennek már hagyományai vannak. Az, hogy a Kilián gimnázium jól felszerelt iskola, az üzemek segítségének tudható be. A határozat után is céltudatosan igyekezni kell, hogy ne csak egy iskolán belül történjen legalizálás, hanem a főváros területén. Nem tartható fenn sokáig az a helyzet? hogy a belső és a perem- kerületek között nagy legyen a szakadék. A felzárkó­zásnak mielőbb meg kell történni. ösztönző rendszerrel kellene végiggondolni és érdekeltté tenni az intézmények vezetőit, hogy vigyázzanak a közös tulajdonra és maguk is gyarapítsák azt. Egyes iskolák tanári testületek szem­pontjából olyan helyzetben vannak, hogy vigyáznak a társadalmi tulajdonra, de vannak olyan testületek akik ezzel szemben közömbösek. Végezetül elmondja, hogy a kerület két gimnáziuma az országos ki­­sérletekről feladatot kapott, az értékeléssel kapcsolatban 10 vi­déki gimnázium munkáját szeretnék irányítani, hogy az 198o-as esz­tendők táján kimunkált legyen ez a feladatrendszer. dr. Udvari László et.: A társadalom és az iskola kapcsolatára szűkíti le mondanivalóját. A Központi Bizottság is nagy teret szentelt határozatában erre a kérdéskomplexumra. Az iskola és a család egységét kell megteremte­nünk, a családi környezet legalább annyira nevelő hatású a gyermek­re, mint amilyen az iskola nevelési vonatkozásban és nem tudásanyag 1 átadásában, Az iskola, a család és a társadalom viszonya hármas egy­ség. A társadalom és az iskola kapcsolata kiteljesedhet vállalat es iskola kapcsolatára, de az nem a vállalat és az iskola vezetőinek a kapcsolata, hanem a tanuló gyermekek és az üzemi kollektíva kap­csolata. Gyermekéveimnek utolsó időszakát már ebben a társadalomban éltem és el nem múlhatatlan élményeket jelentett számunkra az üzemi úttörő szervezet. Nem mintha, most is ezt javasolnám^ akkor politi­kai okokból volt üzemi úttörő szervezet. Üzemi úttörő szervezeteket 2 i ___________________________________________________________________________i ^ - - -»■ —1■ ---------------------^^

Next

/
Thumbnails
Contents