Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1963-04-09

/ A NDK pártkongresszusára meghívták a jugoszláv part képviselőit, mert azt vallják, - velünk együtt - hogy ha a jugoszláv elvtársak felszámolják a revizionizmust, abban nekünk segítséget kell nyúj­tani. Ki erősitse őket, ha nem a szocialista tábor. A mi párt - kongresszusunkra, vagy a cseh elvtársak kongresszusára még nem lehetett meghívni őket, de a német elvtársak meghívása helyes volt. E küldöttség tagjai közül egy jugoszláv elvtárssal beszélgetve,- egy internacionalista,kommunista elvtárs - elmondotta, ho;»y nem könnyű a helyzetük a helyes álláspont képviselésében; 1949-b«n kialakult egy egységfront, a szovjetellenesség és ez minden ren­dű és rangú, deklasszált elemet odacsoportositott a párt köré. Normális fejlődés mellett olyan elemek nem kaptak volna szerepet, ha az együttműködés meg van,- mint amilyenek kaptak a sajtó, a diplomácia területén; berágták magukat a közéletbe. Tito panaszkodott,hegy nem tudnak érvényt szerezni a párt politi­kájának’ a párt felső vezetése úgy alakult, mint nálunk 1956 előtt, a Rákosi-Nagy Imre féle kötélhúzás. Ez van náluk Tito - O Kardelj szinten. Hogy ez hova fog vezetni, nem tudjuk, de azt a törekvést, ami ©tt van, azt támogatjuk. Nyugat-Berlin kérdése; a tények itt is ismeretesek. Amikor az U-2-es berepülés volt a Szovjetunióba, akkor figyelmeztetést küldtek,h©gy hasonjó eset után " csomagot " küldenek oda, ahon­­nak a gép jön; s bár még történt berepülés, a szovjet elvtársak nem lőttek. Érje megjegyzés nálunk is volt,hogy miért, és Kiná­­| bán is. Az újabb figyelmeztetés után a berepülések megszűntek, norvég és török területről is kiürítették a U-2-es gépeket. Aki nem érti meg a szovjet álláspontot, az nem ismeri a politikai ÁBOt. Hasonló a helyzet Berlinnel; általában helyes,ha a szót tett követi, de ez a nemzetközi politikában majdnem lehetetlen és itt a kérdés érdemi rész pt kell nézni. Ki lehetett volna erő­szakolni a békeszerződést, de nincs értelme reszkirozni. Meg van a szovjet kormány álláspontja és az idő érleli a jobb feltételeket. Ez a dolog lényege. Rendes, kompromisszumos békekötés. 1 O. A 18 hstalmi tanácskozás; itt 3 fontos kérdés szerepel: a rob - hántások beszüntetés©, a két fegyveres csoportosulás meg nem tá­madási szerződése, lszerelés. Hat ország van a szocialista táborból., 6 ország nyugatról és 6 ország a semleges. Az értekezleten a franciák nem vesznek részt, igy tulajdonképpen c :ak 17 ország van jelen. A nyugatnémet- francia együttműködési szerződés; ennek a szerző­désnek éle van a francia munkásosztály ellen, a szocialista tá - bér ellen, de éle van Amerika és Anglia ellen is. Kicsúcsosodik az ellentét ebben a kérdésben is, ami az imperialista táboron belül van: kié legyen a hegemónia ! r A nemzetközi munkásmozgalom vitás kérdései. Hruscsov elvtárs javaslatot tett a nyilvános viták lezárására. Ezzel kapcsolatban a mi központi sajtónkban jelent meg tanul -• mány, majd a Szovjetunió sajtójában jelentek meg cikkek. Ezekről a kérdésekről a párttagság nincs kelleően inforraálva. i ■ f' . . . ■ u.. ■ - .. - — — I-3-

Next

/
Thumbnails
Contents