Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1985-02-23
3M » > | .;: j i ' ^ - 9 Ö ^ kezdeményezéseikkel egyaránt törekszenek az értelmi és érzelmi befolyásokra. Erre a hatásra pedig a művelődési intézményrendszer politikai tanácstalansága miatt nem válaszol. Végül az ifjúsággal kapcsolatban még egy jelenségre utalnék. A tinegger korból kilépő, tehát a szakmunkássá vált, vagy felsőfokú iskolát végzetteknél mutatkozó tendenciákra figyelmeztet a Bér- és Munkaügyi Hivatal e héten közzétett tájékoztatója. E szerint folytatódik a pályaelhagyás, a szakmaelhagyás folyamata, mégpedig rögtön a pályakezdéskor. A felsőfokú végzettségűek 17-18 #-a, a középfokú végzettségűek 24—25 #-a, a szakmunkások 17 %-a helyezkedik el a végzettségének nem megf/elelő helyen. Ez a tendencia erősödik a diplomásoknál. Míg korábban általában a diplomások 2 #-a ment el valamilyen jobban fizető fizikai munkakörbe, ma a frissen végzetteknél ez az arány 5 #-ra emelkedett. A sokféle ok között nyilvánvalóan a legfontosabbak az anyagiak, 1984— ben ugyanis az egyetemi végzettségűek 30 #-ának, a felsőfokú végzettségűek 60 #-ának alapbére elmaradt a 3700.- forintos alsó határtól, így főként a pályakezdők növekvő hányada esik ki a közművelődés hatóköréből, ami hosszútávon össztársadalmi szempontból ugyancsak jóvátehetetlen károkat okoz. A pártértekezlet nemcsak a számadás, hanem a továbbhaladás útjai, módjai kijelölésének a fóruma is. Világversenyben vagyunk a kapitalizmussal. A kihívás a kultúrában is jelentkezik! Arra kell választ adnunk, hogy melyik trendszer tud többet nyújtani az anyagi és szellemi javakból. Művelődéspolitikánkban a magunk elé tűzhető reális célkitűzések legfontosabbika a művelődés demokratizmusának minden lehetséges eszközzel és módon való, minél szélesebb körű kibontakoztatása. Értem ez alatt a közművelődés társadalmi-moz- Ráírni jellegének, formáinak erőteljesebb támogatását, ide ertve az öntevékeny művelődési kezdeményezések: művelődési egyesületek, körök vagy klubok létrehozásának segítését. Különösen fontos a közművelődésért felelős vagy abban részt vállaló szervek, társadalmi szervezetek, a munkahelyek közötti szemléleti egyseg és ennek alapján a hatékony munkamegosztás kialakítása. E^munka során a^lakóterületi és az üzemi közművelődési intézmények sajátosságait figyelembe véve kell feloldani azt a dualisztikus gyakorlatot, ami ma még a közművelődés szintereit egymástól elválasztja. E lehetséges integráció alatt a tervezés es szervezés során; az intézmények^ szervezetek, valamint a kul■ turális szolgáltatások tervszerűen egymásba kapcsolódó rendszerének^megteremtését értem. Ebben a rendszerben pedig azonos felelősségű és jelentőségű a kerületben tevékenykedő valamennyi tudományos, pedagógiai, művészeti és közművelődési intézmény. I /|00 ►. ■ — " ■ 1 11 "I•—1----------- , ii ■■ ■■ ~ ^
