Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
Egresi Karoly /M.H. D. Személyzeti Szociális igazgató/ Tisztelt Partértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártbizottságunk számadása az elmúlt négy év munkájáról felelősséggel és reálisan elemzi, hogy a X. kongresszus által megjelölt - a^szocializmus magasabb szintű épitésének - programja megvalósításában hol tartunk. Az értékelést elfogadod azzal tovább erősítve, hogy kerületi szintű és üzemi tapasztalataim a megállapításokkal megegyezőek. j /' Hozzászólásomban a párttagság fegyelmi helyzete, a fegyelmi munka c. fejezethez kivánom észrevételemet megtenni. Teszem ezt nemcsak abból a praktikus meggondolásból, hogy pártmunkáin azzal kapcsolatos, hanem alapvetően belső meggyőződésem diktálja. Úgy véelm a X. kongresszus fő célkitűzése a szocializmus építése magasabb szinten a gyakorlatban ezer szállal kötődik a pártfegyelemhez. E célkitűzés megvalósítása, mely a dolgozókérdekeit fejezi ki lényegében a munkában való igényességet, a magasabb követelmények támasztását jelenti az egész társadalommal, az egyes emberrel, kiemelten a párttagokkal szemben. A X. kongresszus határozatának végrehajtása a munkás hétköznapokon igen konkrétan^és mérhetően olyan elvárásban testesül meg mint a párt politikája érdekében azaktiv kiállás, tevőleges szerep a szocializmus építésében, nem általában, hanem a napi tennivalókban, az üzemekben, a hivatalban, a közösségi érdek elsődlegességét a társadalom javára végzett önzetlen munkát, az állampolgári fegyelem és a párt normáinak betartását. Nem vasfegyelemre, aszkéta életmódra gondolok, hanem saját érdekünkben a dolgozók milliói érdekében önként vállalt, fegyelmezett és színvonalas munkára és példamutató magatartásra. Amikor a pártértekezletre készültünk többoldalú vita folyt arró1, hogy a X. kongresszus óta erősödött- e a pártfegyelem? A felsorolt elvárásoknak miként tett eleget párttagságunk? Ha összefüggéseiben vizsgáljuk, - és szerintem csak igy O 1 ehet - akkor el lehet mondani, hogy a fegyelem a kongresszus óta I || fejlődött, erősödött, de a követelményekhez képest mégis elmaradt. Erre utal az a tapasztalat is, hogy a párt politikáját általáiios j helyeslés kiséri a párttagság jelentős többségénél ez cselekvő végrehajtással párosul. Jelentős segitőjevolt a fegyelmi helyzet alakulásának a Politikai Bizottság levele, a KEB elvi állásfoglalása és a KB. 1972 novemberi határozata. Úgy vélem a fegyelem javulása még akkor is valós, ha jelenleg és helyenként bizonyos jelenségek és tények ennek ellentmondanak. A pártfegyelem helyzetének megítélése, nem attól függ, hogy milyennek deklaráljuk, hanem azt a konkrét politikai és gazdasági sikerek « jelzik. A négyéves munkát többségében a pozitív vonások jellemzik. A fegyelmi helyzet, / reális megítélésénél szólni kell arról is, hogy kerületünkben, pártszervezeteinknél az ideológiai és szervezeti egység biztosított. Acselekvés egységében muttlcoznak hibák, melyet a határozatok egységes értelmezésének és végrehajtásának hiányosságaiban látom gyökerezni. rC J b o *» I-54-.4**!*'*-.a#*.
