Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
f I- 35 -A változtatást nem egyszerűen szervezési módszer, vagy a káderkérdés megoldásán belül lehet megtalálni, csökkenteni a problémákat. Ez több tényező együttes hatására valósítható meg, ezek figyelembevételével oldható meg. Azokban a körökben, ahol a politika továbbfejlesztését, megfelelő végrehajtását nem akarják, ott a kérdéseket meg kell értetni, tisztázni, körültekintően, konstruktívan lehet csak dolgozni. Nem lehet csak tagadni és elutasítani. Ki kell dolgozni a megoldásokat. A Központi Bizottság éppen ezt teszi, amikor az irányelvekre vonatkozó javaslatát és a programnyilatkozatot ^kidolgozza, benne a távlati fejlesztési elképzeléseit, és ezt a kongresszus elé jóváhagyásra bocsátja. Változik-e a párt fő politikai irányvonala, vagy nem változik? Ez nagy kérdés. Régebben is, az elmúlt években és __ • ma is úgy értelmezzük, hogy az a folyamat, amelyet 20 esz/"-\ tendeje, és amelyet 1956. után alakítottunk ki, amely le-I ' számolt a jobboldali, a szektáns elhajlással, ezt minden kongresauson tovább fejlesztettük. Ugyanakkor a társadalom minden területén igazítani kell, mert a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság;, az értelmiség, a tömegek ezt igénylik. Vannak, akik nem akarják a változást, a politika továbbfejlesztését, és vannak, akik végletekbe esnek. Ezeket el kell utasítani, mert az eredmény, a pozitívum, az emberek erőfeszítése megtalálható, megvan az értelme,a gyümölcse. Ezt tükrözi a beszámoló is. Amikor mi készülünk a kongresszusra, ugyanakkor az ellenség is készül. Bzitja a különböző hangulatot, ijesztget, "megmerevedik az MSZMP politikája, visszatér a dogmatikus vonal". Miért teszi ezt? Azért, hogy ne változtassunk ott, ahol tulajdonképpen javítani kell. ■ Milyen területre összpontosulnak^a tervezett változások? Az irányelvek jelzik ezt. Ezek' társadalmi méretű kérdések, /'“n tulajdonképpen a munkásosztály osztálycéljának megvalósi' tását szolgálják. Egyik a gazdálkodás területe. A beszámoló is foglalkozikezzeY a kérdéssel, es az 1972-es KB határozat is utalt arra - nemcsak a nagyüzemeket érintve -, hogy ahol $. termelőeszközök gyártása folyik, ott az állami gazdálkodó, irányitó szervek segitsége nélkülözhetetlen. Saját erőből nem tudnak átállni megfelelőképpen olyan gyártmányok gyártására, ahol anyagi fedezet nincsen. Példaként l Hj kiemeli a Láng Gépgyár esetét. A másik ilyen kérdés. amelyet kiemel, a szövetkezetek és a melléküzemágak szerepe. Itt - a politikai döntéstől eltérően - f a gyakorlatban, a végrehajtásnál nem az történt, amit elhatároztak. Úgy, és azért határoztak a melléküzemágak lét- i rehozásáról, hogy ahol gyenge a szövetkezet, felesleges munkaerők vannak, a megfelelő termelőeszköz rendelkezésre áll,_ ott melléküzemágakat hozzanak létre. Az elhatározástól eltérően olyan területeken és ott létesültek melléküzemágak, ahol pénz volt, például Budapesten 14 Mg. termelőszövetkezet működik, de jelentős részben nem mezőgazdasági jellegű termeléssel foglalkoznak, hanem különböző vasipari, épitő- i ; n íÉHK 1- I I ! ö-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------J _____ ■ ^ ^ ^
