Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
é J- 36 -ipari termeléssel. Ez nagyon kényes kérdés, amikor felmerül, hogy nem ez volt a mi politikai döntésünk. Tudjuk azt, hogy ezekre a kisegitő egységekre több területen tényleg szükség van, de nem úgy, hogy bizonyos rétegek a munkával nem arányos jövedelemre tegyenek szert. Ezek ellen fel kell lépni. Ugyanakkor azok a termelőszövetkezetek, amelyek termelése az ország szükségleteit nagyon sok helyen kielégítik - pld. gabona, hús - nem erősödtek meg. A harmadik ilyen kérdés: a föld adás-vétele. Az irányelvek jelzik','1 de' meginkabb' a programnyilatkozat tervezet, hogy itt korrekciókat kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a^városi emberek pihenési idejét, amely a munkaidő csökkentéssel megnőtt. Ezeket az igényeket ki kell elégíteni. Jelezték azt, hogy mekkora területtel rendelkező telektulajdonosok vannak. yJz nem igy igaz. A falusi emberek, a bérl , bői és fizetésből élők 48 ?»-a, akik saját házzal és ezzel együtt telekkel is rendelkeznek. 220 ezer egyéb telektulaj, t * donos van, de ezek differenciálódnak. Ebbe beletartozik például a csepeli horgász-sziget is, és ehhez hasonló nagyságú és jellegű telkek. A másik terület, ahol ellentmondások vannak, az üdülési terület. Ezt is nagyon pontosan mérlegelni kell. Először korlátozni kell, majd az államnak be kell lépni, és plusz olyan megoldást kell keresni, amely kielégíti a közösségi üdülési formát, például a dolgozók részére területet bérelni. A negyedik kérdés: a tudati tényezőkre vezethető vissza. 'Áz uto'bő'i i'do’ben" bizonyos rétegekben - még a pártban is - az értékrendnek valamiféle átrendeződése ment végbe, amelyet különböző okok és összefüggések idéztek elő. Például: aki művelődik, aki többet ^tud felmutatni, az az értékesebb ember a társadalom számára, mint aki a munkájából eredően többet nyújt. Az elosztásban nem megfelelően jelentkező tendenciákat meg kell állitani. üajnos ezek a nézetek makacsul tartják magukat. A kongresszus hivatott ezeket a problémákat megoldani. Amikor 15-20^év távlatában felmerülnek esek a kérdések, amelyre egyenlőre elhatározás nincs, de aki már olvasgatja a megjelenő dokumentumokat, azok tudják, ho^y ezekb/en a kérdésekben a negatívumok kiküszöbölésére készülnek. Illúziókat azonban ne tápláljanak. Nehogy azt higyje a közvélemény, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, hogy rögtön a kongresszus után ezt meg lehet szüntetni. Ehhez hosszabb [ idő kell. Melyek azok a csomépontik, amelyekkel az irányelvek és a prok'r^Tinyi'la'tkozat Xop;TaÍko'zik?' Miért' így, és miért nem ¥ másképp'? A legfontosabb: a hatalom jellege. Ezt megvizsgálva és mérlegelve, megvitatva a programnyilatkozatban azt mondták ki, hogy rövid és hosszútávon: proletárdiktatúra. Ez végbemegy, de nem azonos az 1949- és 1956-ossal, csak jellegében ugyanaz, de nem azonos. Hogy később mi lesz, hogyan fog megváltozni, erről ők is vitatkoztak és vitatkoznak, hogy miként lesz, amikor elérjük a fejlett szocialista társadalmat. 1 X 1 O T L ______—___________________________________________________________________________________________________________ i *