Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
t í Rendkivlil fontosnak tartjuk, hogy a közoktatáspolitikai határozat párosította az ipari szakközépiskolák képzési célját* Elsőrendű feladatunk, hogy tanulóinkat a termelő munkára készítsük elő. Nem ment át eléggé a köztudatba, hogy kettős képzési célról van szó: egyrészt arról, hogy tanulóink legyenek alkalmasak szakmunkás és egyszerűbb, középfokú végzettséget igénylő műszaki munkakörök betöltésére, a tehetségesebbek ugyanakkor váljanak alkalmassá továbbtanulásra a szakiránynak megfelelő, felsőfokú intézményekben. A kerületi szakközépiskolák eredményei azt mutatják, fcogy képesek e kettős képzési cél megvalósítására Ez a képzési cél tovább növeli a szakközépiskoláknak a társadalmi aMkalikáft mobilizációban és a munkásosztály művelődésében eddig is fontos szerpót. A fizikai dolgozókban nagyon erős ez a törekvés,hogy gyermekük a szakmai képzettség mellett általános műveltséget is szerezzen. Különösen az idősebb, az egyedülálló a sokgyermekes, az anyagilag nehezebb helyzetben lévő munkásszülők küldik gyermeküket szívesen a szakközépiskolába, mert gyermekük műveltségének biztosítása mellett a viszonylag gyors kerseti lehetőséggel a család, a gyerek egzisztenciális biztonságát is erősíthetik. E munkás gyerekek között szép számmal vannak olyanok, akikkel úgy lehet és kell foglalkoznunk, hogy felsőfokú intézményekbe is bejuthassanak. Nem hanyagolható el az sem, hogy iskoláinknak egyre érzékelhetőbben jelentke**! zik egy ellenkező irányú mobilizációs funkciója is. Iskoláink révén természetes módon kerülnek munkáspályára olyan értelmiségi származású gyerekek is, akiknek családja idegenkedne ettől, ha gyermekük nem szerezhetne középfokú végzettséget. E kettős mobilizációs folyamatot mutatja, hogy iskolánból évente 2o-3o munkás-gyerek kerül polgári vagy katonai jellegű egyetemekre, főiskolákra, ugyanakkor hasonló számú alkalmazotti, értelmiségi gyerek helyezkedik el műszerész munkakörben, E tendenciát erősiti, hogy a közoktatáspolitikai határozat óta megkezdődött a szakmacsoportos képzésen belül az egy szakmára való képzés, a szakmunkás képzés is. Tanulóink harmadikos korukban választhatnak, hogy csak érettségi vizsgát tesznek, vagy vele egyidejűleg műszerész szakmunkásbizonyitványt is szereznek. A szakmunkás vizsgára való felkészülés miatt agy gyerekek számára növekszik a szakmai gyakorlatok óraszáma. A társadalom reális igénye tükröződik abban, hogy a növekvő óraszámok ellenére valamennyi tanulónk a többletmunkát választotta, mert tisztábab vannak vele, hogy a szakmunkásbizonyitvány nagyobb gyakorlatifelkészültséget, egyértelműbb tekintélyt és egzisztenciális biztonságot jelent. A szakmai nevelés, a munkássá válás folyamatában felbecsülhetetlen jelentősége van a tanulók termelőtevékenységének. Iskolánk ebben a Konverte segítségével a 60-as évek végén kezdeményező szerepet játszott, s tanulói termelőmunka a beszámoló időszakában már jogi szabályozást kapott és országosan kibontakozott. Iskolánban a gyakorlati képzés évenként kb. 2 miiló Fto értékű anyagot, alkatrészt igényel. Erre nekünk nincs pénzünk. S ha lenne is, ennek az anyagnak nagy része improduktív munkákra fecsórlődne el. A termelő munka kertében azonban bérmunkát végzünk a Konvertának, a Műszeripari Kutatónak, a Medicornak és más vállalatoknak. A vállalatok bittositják az anyagot,a dokumentációt, a minőségi ellenőrzést. Az oktatási tárca két milliós tehertől mentesül, mi a szakmai gyakorlatokat tekintve fogyasztóból termelővé válunk, ugyanakkor az évi félmillió Ft.körüli bevételből műszerparkunkat, gépállományunkat, tanulóink szociális ellátottságát fejleszthetjük. E munka gazdasági eredménye országosan legalább ötven milliós megtakarítást és többszáz milliós termelési erdmónyt jelenthet. E gazdasági-termelési funkció mellett a termelő tevékenység felbecsülhetetlen » szakmai és erkölcsi előnyöket jelent, hiszen tanulóink korszerű anyagokkal, alkatrészekkel, berndezósekkel, eljárásokkal ismerkednek meg, egyúttal olyan sikeréi* menyben van részük, amely kibontakoztatja, megszilárdítja hivatástudatukat, szakmaszertetüket, véleményem szerint számukra az Egy üzem-egy iskola mozgalom legkorszerűbb formájáról van szó, s meggyőződésem, hogy az üzemek és tanulóink egyarátt a termelési kapcsolatok bővülését és korszerűsítését kívánják, mert az iskolai V.toa . , . , ... _ ____j —---------------------------— -------------i. — —'— ■» r - ** mm^ ----------— ^
