Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
n l , I Tisztelt Pártórtekezlet! A pártbizottság beszámolója a kerület oktatásügyi helyzetét sokoldalúan értékeli, s joggal állapitja meg, hogy e problémákkal zsúfolt területen a felfrissülés, a fejlődés vonásai az uralkodók. A beszámoló sorai mögött az eleven élet lüktet: az iskolai közösségek napi örömei és kudarcai, eredmények olyan feszültségek, amelyek megoldást követelnek. Ebben a lüktetésben benne vannak a szakoktatási intézmények is: a négy szakmunkásképző intézet és az 5 szakközépiskola, amelynek 55oo növendékükkel és társadalmi funkciójukkal fontos területei a kerület oktatásügyének, hiszem a középiskolás tanulók 85 %-a ezekben az intézményekben készül hivatáséra, elsősorban az ipari termelés területeire. Ez az arány fővárosi viszonylatban is igen magas. A kerület üzemei és lakossága szempontjából nem lehet közömbös, hogy mi történik ezekben az iskolákban: hogyan dolgoznak, milyen állampolgárokat és munkaerőutánpótlást nevelnek, milyen gondokkal viaskodnak. Én a szakközépiskolákat ismerem jobban. Adataink, eredményeink alapján szembetűnő a szakközépiskolák életének két, egymással ellentétes vonása. A beszámoló időszakban a kerületi szakközépiskolák feltételeikben is, tartalmilag is sokat változtak,s többségük az oktató-nevelő munka hatékonysága szempontjából Fővárosi dzinten is elismert. Ezzel egyidejűleg a i Kerületi altalános iskolákból jelentkező gyerekek aránya érezhetően csökkent, sokkal jobban, mintahogy ezt a demográfiai hullám változásai indokolnák. Tapasztalható egy olyan jelenség, hogy a jobban felkészült tanulók más területekre vándo rolnak, mi pedig a legfelkészültebbeket távolabbi kerületekről és vidékről kapjuk. Ez a helyzet végül is mind a gyerekek, mind a kerület szempontjából hátrányos. Hiszen ez az oda-vissza vándorlás csökkenti a kerületi munkaerőutnpótiás lehetőségét, növeli a közlekedési gondokat, a gyerekek túlterhelését, idővesztessógeit . A gyerekek kiáramlásának sok féle oka van. Huzó erőt jelentenek a belvárosi gimnáziumok, és a mi profilunktól eltérő szakközépiskolák. De reális okként tapasztalom azt is, hogy a szakközépiskolákról néhány évvel ezelőtt lezajlott néha szubjektiv viták kedvezőtlen lecsapódásai még nem múltak el nyomtalanul. Az is igaz, hogy sok erőfeszités ellenére sem megfelelő még a különféle szakmákról, szakközépiskolákról, üzemekről szóló tájékoztatás, nem kristályosodtak ki megfelelő pályairányitási módszerek, s ezek következtében a gyerekek pályaválasztásánál nem a gyerek képességei,hajlamai jolntik a döntő érvet. Megygöződósem, hogy e kérdésben okosabb, tudományosabb szemlél etet és módszereket kell kialakítanunk, mert a pályatévesztettség a legtöbb estében vargabetűket, súlyos megrázkódtatásokat, társadalmi-népgazdasági károkat jelent. A beszámoló megfelelően érzékelteti, hogy a szakközépiskolák helyzete tisztázódott, körülményeik, tevékenységük feltételei az elmúlt években sokat változtak. A tanácstörvény következtében valamenjayi szakközépiskola a Fővárosi Tanács közvetlen hatáskörébe került, s ezzel megszűnt az irányitás szétforgácsoltsága, kihullottak az irányításból a különféle főhatóságok rivalizálásának elemei, megkezdődhetett az egységes szemléletre és követelményekre épülő irányitás. Ennek hatása a kerületben elsősorban úgy tapasztalható, hogy megtörtént a szakközépiskolák nagyon szükséges profiltisztitása. amelynek következtében egy iskola épületben égy szakma vagy egy szakmánsoport oktatása történik. Ez a szakosított ság lehetővé teszi a tárgyi feltételek gazdaságosabb fejlesztésóté és felhasználá* sát, a nevelőtestületek munkájának ésszerűbb szervezését, végső soron az oktatónevelő munka javítását. Nem hanyagolható el az sem, hogy a profiltisztítással egyidejűleg továbbfejlődtek a dolgozók szakközépiskolai oktatásának feltételei. Szélesedett a választ*** ható szakmák száma, bővültek a beiskolázás mennyiségi lehetőségei, a levelező tagozatok, tanfolyamok formájában, gazdagodtak az oktatási formák. V. —-------------------------------------------------------------- • .. mm i ---------ii p ■ mi ■ in ■ ------------------— ^ | 40 A I
