Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
> :» | I. Gazdasági építő- és szervezőmunka A IX. kongresszus határozatainak megfelelően az alakulása munkaerőgondokra, értékesítési és , elmúlt években kerületünkben is a III. ötéves terv anyagellátási nehézségekre vezethető vissza. Több teljesítése, az új gazdasági mechanizmus beveze- könnyűipari vállalat ilyen irányú problémái a tése jelentették a legfőbb gazdasági, gazdaságpoli- gazdaságirányítás reformja óta fokozódtak. tikai feladatokat. b) Az QSSZtermelést meghaladja az exporttermelés A III. ötéves terv éveiben gazdasági életünk 51%-os növekedése. Ez a fejlődés 8—10%-kal ' alapvetően a párt politikai célkitűzéseinek megfe- meghaladja a népgazdasági szintű exportnövelelően fejlődött. A népgazdasági terv fő előirány- kedés mértékét. A növekedés üteme az új gázzá tai teljesülnek, a gazdasági növekedés lényege- dasági mechanizmus bevezetése óta felgyorsult. sen gyorsabb, mint az előző öt évben volt. Emel- a tervidőszak első két évében 6%-os, az 1968— lett különösen gazdaságirányítási rendszerünk 70-es években pedig 12%-os évenkénti exportmegváltoztatása után — fokozatosan javul gazda- volumen emelkedés volt. sági életünk egyensúlya is. A jelentősebb mennyiséget exportáló vállalataink A népgazdaság fejlődését reprezentáló főbb mu- közül az AutóviU. két és félszeresére, a Medicor tatők közül a nemzeti jövedelem a tervezett 19— háromszorosára növelte exportját, a textilipari 21%-os növekedés helyett 39—40%-kal növekszik. vállalatok exportja csökkent. Az előirányzatnak megfelelően, mintegy 34%-kal Kedvező, hogy az exportértékesítés relációk szefejlődik az ipari termelés. Kedvező, hogy ezt is túl- rinti összetételének alakulása egyezik a népgazhaladja a külkereskedelmi áruforgalom mintegy dasági követelményekkel. Az évi 10%-os növe-50% os bővülése. kedési ütemen belül a rubelelszámolású export-A nemzeti jövedelem kedvező alakulása lehetővé bővülés 6%-os, a dollárelszámolású exporté petette, hogy a tervezett 9—10% helyett 16—17%-kal dig 18%-os. Az export volumenének, valamint emelkedjen a munkások és alkalmazottak reálbére. összetételének kedvező alakulásán túl az export-Növekedett — a tervezettnél kisebb mértékben — értékesítés gazdaságossága is jól alakult. Áltaaz ipari munka termelékenysége. A termelés nőve- Iában 10—15%-kal csökkent a rubel és dollár terkedésének 55%-a nyert ebből a forrásból fedezetet. melési költsége. A kerületi termelőegységek gazdálkodása — ha- c) A termelékenység alakulása általában nem kisonióan a népgazdaság egészéhez — a III. öteves elégüö Az egy munkaórára jutó termelési érték terv éveiben az alapvető gazdaságpolitikai ce itu- növekedése átlagosan évi 7%, taz egy főre jutó zéseknek megfelelő irányban fejlődött. A gazdasági terme,lés növekedése pedig évi 3-4"/,,. A termenövekedés üteme átlagosan meghaladta a terve- j£s növekedésének 60%-a származik termelézetteti kenységből. Az egy főre vetített termelékenységi mutató ala... ... .. ........ , „mer, , kulása ágazatonként ötéves átlagban lényegében 1. A kerület, vállalatok üzemek, KTSZ-ek azonos, kivétel ez alól a szövetkezeti ipar, ahol gazdasag, munkája a III. oteves terv .doszakaban a fejJfidés üteme mintegy kétszerese a többi ága. , . , 7„ i' • t ... , zaténak. Vállalatonként viszont már jelentékeny a) A termeloegysegek termelési volumene ot ev , 1U , .. ' u 4.' onüt 77 .. T .7 ti /* Bn/ elteresek tapasztalhatok, míg pl. az Autovill. azoalatt várhatóan 37"o-kal növekszik. Ez 6,5u/o-os . ... űr7(», „ f ti — CKo/ „ i 7, i 4? i i i • nos mutatoia 67%-os, a Kender Jutáé 05u/o-os, a átlagos évi növekedésnek felel meg, mely kis. nnl), ^ . , , u . , ' u 4- Medicor Muveke 37%-os, addig a Csavaripari mértekben meghaladja az országosán varhato , . ... .. 71 ., , ., , r 4- a 4 b i Vallalat, az Adocsogyar, Gyapjumoso e térén elfejlodest. A termelés évről evre viszonylagos ’ , . . maradt az átlagos fejlődéstől. ^ egyenletesseggel fejlődik. ö J A termelés növekedése az egyes iparágakban és A termelékenységre negatívan ható legfontosabb I- vállalatoknál, termeloegysegeknel eltero. A ne- tényezőkhézipari vállalatok 39%-os, ezen bélül a gépipari vállalatok 38%-os, a szövetkezetek 88%-os fej- — az élőmunkához viszonyítva az állóeszközök lődése mellett a könnyűipari, ezen belül a textil- beszerzése és használata viszonylag drága; ipari vállalatok fejlődése lassúbb (20%). A köny- — a termelőegységek rendelkezésére álló anyagi nyűipar termelési mutatójának kedvezőtlenebb eszközök nagyobb imérvű műszaki fejlesztést, _____________________________________________|£_______________________________ ~c' * ...... ' ^----------------------—---
