Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
. ) I az adott körülmények között nem tettek lehe- elkövetkező években nagyobb mértékű munkatővé. A gyártásfejlesztés, üzemszervezés ered- erő-növekedéssel nem számolhatnak, a jelentményei csak kismértékben tudták ellensú- kező nehézségek megoldásának módja csakis a lyozni a termelékenység emelkedésére hátrá- gépesítés, automatizálás, jobb üzemszervezés lenyosan ható tényezőket; hét. — a bérszínvonal-gazdálkodás alkalmazott rend- e) A bérszínvonal növekedése meghaladta, vagy szere nem ösztönzött kellő mértékben az élő- megközelítette az egy főre jutó termelési értékmunkával való takarékosabb gazdálkodásra, mutató növekedését. A termelékenységnövekedés sőt pillanatnyi előnyöket jelentett a létszám- elmaradt a bértömeg-növekedéstől. A kifizetett hígítást alkalmazó egységeknek; bérek egy -része mögött nem volt megfelelő ter— -a nyereségközpontos gazdálkodás hangsúlyo- melési érték. zása mellett nem kapott kellő súlyt annak Az egy főre jutó éves összjövedelem 1970-ben magyarázata, hogy hosszabb távon a nyere- 22%-kal haladta meg az 1965. évit. A jovedesóg növelése csak a termelékenység emelésé- lemnövekedés mértéke ■ a munkáéi őhelyzetből Ygi biztosítható; adódóan — a mun-kaskategoriakban altalaban — -a munkaerő-vándorlás növekedett. A kilépé- magasabb volt, mint az alkalmazottaknál. A sesek, vagy belépések száma az összes létszám- gédmunkások jőve e emnove e ese gy ran hoz viszonyítva meghaladta a 30%-ot. Ezen meghaladta a szakmunkásokét. Nagy elteresek belül megnövekedett azoknak a dolgozóknak tapasztalhatok az egyes szakmák átlagbérének a száma, akik évente többször cseréltek mun- emelkedése között is. kahelyet; Ágazatonként a jövedelemnövekedes mértéké 19 .. , ,, •,,, , és 26% között mozog. Termelőegységenként jehígítás - a vállalatok adott szervezettségi Mentős a szóródás. Az Akkumulátorgyár 28«%os, a színvonala mellett - a munkafegyelem je- Csmmagoloanyaggyar 38%-os es a Műanyagipari lentős lazulását eredményezte; KTSZ, dolgozóinak 49%-os jovedelemfejlodese mellett az Adocsogyar, a Konverta es a Femfel— a 44 órás munkahét bevezetése 1968-ban és dolgozó KTSZ dolgozóinak jövedelemnövekedése 1969-ben évi 4—5%-kal vetette vissza az egy 5 év alatt nem érte el a 10%-ot. főre jutó termelékenység fejlődését, mert fel- Vállalataink az új gazdasági mechanizmus követételeit nem mindenhol teremtették meg. telményeinek megfelelő anyagi ösztönzési rendd) A kerületi termelőegységek budapesti és vi- szer kialakításában kezdeti eredményeket értek déki telephelyein a foglalkoztatottak száma el Kiforrott bérpolitikáról és ennek tervszerű 12%-kal emelkedett. A növekedés mértéke alkal- gyakorlati megvalósításáról még nem beszélhemazotti kategóriában 18%, mintegy kétszerese a tünk. munkáslétszám növekedésének (9%). A munkás- ^ muni^'a szel’i-nti elosztás elve érvényesülésének létszám növekedése általában a vidéki telepbe- erdőkében a vállalatok ma még csak felmérő, lyeken következett be. Budapesti üzemeinkben az elemző, kísérletező munkát végeznek. Vizsgálják utóbbi 2—3 évben csökkent a munkáslétszám. az e&yes gyárak, üzemek, osztályok, állomány-Ágazatonként a munkáslétszám alakulása eltérő. csoportok, szakmák, munkakörök jövedelemará-A nehézipari vállalatok 13%-os, a szövetkezeti nyait. Törekednek a nem kívánatos feszültségek ipar 18%-os létszámnövekedése mellett a köny- csökkentésére, feloldására, differenciáltabb bérenyűipar, ezen belül -a textilipari vállalatok lét- z<^s megalapozására.-száma átlagosan 5—6%-kal csökkent. Vállalaton- ^ bérgazdálkodás ma még több vállalatnál csak ként még nagyobb eltérések tapasztalhatók. Né- a naPÍ gondok elhárítására irányul, az anyagi hány nehézipari (pl. MHD, Fővárosi Vasipari V.) ösztönzőket többnyire a meglevő munkaerő megás több könnyűipari vállalatnál (pl. Kender Juta, tartására fordítják. Ezért a jövedelmek nem min-Csomagolóanyaggyár) a munkáslétszám nagy- -dig tükrözik a jobb munkát, a vállalatok többmérvű csökkenése akadályozza az állóeszközök ségében ma még nem tudnak megküzdeni az gazdaságos kihasználását is. egyenlősdi szemlélettel, az abból fakadó negatív A munkaerő mozgásban szerepet játszik a mező- gyakorlattal. A vállalatok gyakran túlértékelik gazdasági termelőszövetkezetek megerősödése, a okok szerepét, lebecsülik saját lehetősévonzása, a vidéki ipartelepítés, a fővárosban a ge-iket, nem fordítanak elég figyelmet a belső KTSZ-ek, a szolgáltató iparágak erősödése, a na- tartalékok feltárására. Ez sokszor lassítja a szogyobb kereset biztosítására irányuló törekvés. cialista bérezés alapelveinek következetesebb ér-A munkaerő túlzott mértékű áramlása és az al- venyesülését. kalmazotti létszám nagyarányú növekedése nem z e . „ ^ét évben tapasztalható az esetenkénti I szolgálja a népgazdaság érdekeit. nnyagi ösztönzésre felhasználható jövede-lemté-A termelőegységek túlnyomó többsége -az elmúlt nyezők (prémiumok, jutalmak, mozgó bérek) nöévek során munkaerőgondokkal küzdött, munka- ez a vállalati törekvés mérsékerőhiányra panaszkodott. Az ilyenirányú pan-a- lodött, sőt több vállalatnál visszalépés történt, szók -nem teljes mértékben -és nem mindenütt f) A műszaki fejlesztés helyenként biztató — a iko' egyformán jogosak. Nem ritka, hogy egy-egy vál- rábbi időszaknál gyorsabb — fejlődést mutat A lalatnál miközben mu-nkásf el vételt hirdet, kapun fejlődés elsősorban a gyártmányfejlesztésre ’ és belüli munkanélküliség van. A kerület üzemei az kevésbé a gyártásfejlesztésre érvényes. Vannak I í% ’ mm* ■■ ---------* » ' ■ n w | — 4 i
