Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/8)

1985-04-26

r h

•IM ^ • «* l

• ' ■■ ! v" ■ I

! ; i. 1 .

valamelyikéhez tartozik. Objektive tehát fennáll a lehetősége annak, hogy a szocialista elosztás törvényei érvényesüljenek. Az igazságos elosztásnak, még az osztalyok, rétegek közötti igazságos elosztásnak is, azonban még számos elméleti és gyakorlati problémája létezik a szocialista országokban, ami indokolja, hogy részletesebben foglalkozzunk a kérdéssel.

Először érintsünk egy elméleti fontosságú problémát.

Mint ismeretes, a marxista politikai gazdaságtan tanítása szerint, csak a munka. » termelő munka hoz létre uj értéket, uj /és elfogyasztható, felhasználható/ anyagi javakat. Az elosztás milyenségét pedig a termelési viszonyok, a*tulajdonviszonyok határozzák meg. Tőkés termelési viszonyok között a termelő eszközök tulajdonosai /a tőkések/ kisajátítják a munkások által létrehozott uj értékét és abból csak a legszükségesebbet /a munkabért/ adjak oda a munkásnak, a dolgozónak. Szocialista termelési viszonyok között a termelőeszközök tulajdonosa az állam a állama!/ vagy a szövetkezet /a Szovjetunióban a föld állami tulajdon!/, tehát elméletileg lehetséges, hogy a termelők, az uj értéket létrehozók teljes egészében kozvetlenül rendelkezzenk munkájuk eredménye fölött. A jelenleg létező szocialista társadalmakban, - beleértve még a fejlett szocialista fejlődési stádiumban lévőket is -, azonban ez még nem valósult meg. Ezt a tényt kihasználva

burzsoá közgazdászok, sőt szélső baloldali, ujbalo a és az."eurokommunizmus" ideológusai elvitatják a letező szocializmus országaitól azt, hogy "igazi", szocialista elosztást valósítanának meg. Egyes szerzők odáig mennek,

■ hogy a "szocialista gazdaság" kifejezést a szocialista országok esetében nem tartják helyénvalónak és "a központi újraelosztás gazdasági rendszere , parancs

| • * ‘ , i

l- ——á