Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/6)
1959-05-21
r ... ti fiazel a határozattal kapcsolatban megnyilvánultak különböző vélemények. voít aki azt mondta,hogy nem helyes, volt aki túl szi- orúnák -artotoa a büntetést. A pártszervezetek munkálkodása nyomán , amely arra irányult, hogy kial kitson egységes nézetet és egységes cselekvést, a tömegek feléx irányuló agitációe munkában eljutottak oda,hogy később nem kellett senkivel alapszervi párttitkári szinten eljárni, mert a határozattal szemben ellenállásra találtunk, volna. Véleményeltérésen lesznek a jövőben is a párton belül is. A párt nem katonai apparátus, hanem élő, eleven, öntevékeny szervezet. ~z azt is jelenti,hogy egyes időszakoknak megfelelően újból és újból értékelni kell a politikáját és meghatározni a tapasztalatok alapján a következő feladatokat. A párt is csak úgy fejlődhet, ha állandóan harcban áll a marxizmus-lneinizmustól ide en, a munkásosztálytól idegen nézetek, politikai gyakorlat és vezetés ellen. A dem. centralizmus elve arra is szolgál, hagy a nézetek közötti harcot, amig az nem válik kibékithetetlenné, jtx£a#MáK£k pártszerü keretek között megtartsa, a fejlődést a munkásosztály érdekében használja fel. Ebből következik,hogy a párt egységét nem lehet egyszer és mindenkorra ^ egységesnek tekinteni, hanem naponta meg kell erősíteni. Ma elmondhatjuk, hogy abban a helyzetben vagyunk, hogy pártunk politikája helyes. A demokratikus vita légköre biztosítva van a pártban, mégis vannak a párt politikájától eltérő nézetek és megnyilvánulások. Néhány példa: Visszaemlékezhetünk,hogy a.XX.kongresszus politikai vonalának meg nem értése, az ellenforradalom ötödik okaként ezt emlegették. A Malenkov-Molotov pártellenes csoport leleplezése után hallattszott i hogy miért kellett ezt megint 'felhozni. üazai viszonylatban:jobboldalról folvetették,hogy miért nem hagyják, hogy több párt dolgozzék, ha a párt azt mondja,hogy a Népfront jellegét biztosítja. Mi volt a dolgok mögött? Olyan célkitűzések,.ogy legálisan fwfryTnrknrfcxartra talajt akartak teremteni akik az ellenforradalom idején a pártnak, a népi hatalomnak ellenségei voltak. Baloldalról: Miért nem Kommunista párt a mi pártunk? Miért nem hozunk szilárdabb korlátokat és miért nem szabjuk meg még szigorúbban,hogy kik lehetnek a párt tagjai? Volt miádkét oldalról nyomás, amely ezt a harcot a párt részéről feltétlenül szükséges é tette. j A párt egységét veszélyeztető kérdések egy csoportja a párt vezető szerepének meg nem értése körül bontakozott ki. Bár azt a revizionista támadást, hogy a párt ne sz iljön bele a k ülönböző tömegszervezetek munkájába, alapvetően v ssza tudtuk verni, a nézetek maradványaival még lehet találkozni. Fontos ez a kérdés különösen most, a szakszervezeti Választások idején. ' pl J’’t Megmutatkozik néha abban is, aho y egyes gazdasági vezetők pl. a gazda-^ s gi ellenőrzéséhez viszonyulnak. Egyik-másik műszaki vezető, üzemvezető viszolyog att 1, -mikor a párttitkár me kérdezi a hónap vége felé,hogyan nézünk ki a termeléssel. t Megmutatkozott ilyen helytelen nézetek gyökere a munkás-paraszt szövetség meg nem értésében. A patronálást pozitívan fogadták. Volt olyan hangulat,hogy a parasztásg jobban éln, kedvezőbe életük van,mint a munkásoknak és e kérdés pártszerü rendezésére is komoly -erőt kellett kifejteni. *L --—r ---—|
