Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/6)
1959-05-21
r - n A tömegekhez való keretében is jelentkeznek eltérései a párt politikája" és egyes cárttagok nézetei között, felvetőd tt pl, /hogy miért nincs erélyesebb intézkedés-,hogy több munkás jöjjön a kerületbe. A társadalmi kérdés ilyen felvetése és a tömegek közötti terjesztése sok veszélyt jelent. Az országos politikát tekintve, hogyan^néz ki, mi az oka a ferde nézetek érvényesülésének, ill feltűnésének* Ennek társadalmi gyökerei vannak. A pártra nehezédő külső kispolgári nyomás a hordozója' az elvi ingadozásnak, valamint a nem marxista gondolkodásban keresendők az okok. lel kell vetni,hogy a mi keroletünbenk, ahol. kispolgári értelmiségi kerület vágvünk, mindig van veszélye,nogy burkoltan, vagy nyíltan, kispolgári'"befolyás felmerüljön. A kommunistáknak nem az a feladatuk, hogy a régi módon vegyük fel a harcot, az ilyen külső befolyás ellen, hanem bátran, az Országos Pártkongresszuson elfogadott nyilt, elvi vitában. Ott kell szétzúzni a párt- és demokráciáéi’ienes nézeteket. A pártvonal kidolgozásánál az osztályerők tényleges mozgását kell kiindulópontként kezelni. A dogmát izmusa rév zionizmus nem a reális helyzetből indul ki, hanem elképzelésekből, feltevésekből, óhajokból. A szektás nézetek képviselői lebecsülik az ellenség erejet, gyorsan akarják a szocializmust épiteni, nem veszik számba reális erőviszonyokat. A rí-víziónizmus szekerét támogatók túlbecsülik az ellenség erejét, felnagyítják a nehézségeket, kompromisszumokat, kapit lálást javasolnak az ellenség előtt,'sőt mint az októberi példa mutatta, eljutnak_ a nyilt osztályáruláshoz is. Mindkettő elméleti gyökre a szubjektivizmus". Ez a kispolgárság ideológiája. Nem proletár tulajdonság, mert^ a proletáriátus nem légváakat épít. Ma nyiltan nem isin mernek fellépni a 2evizámnista nézeteket va lók. ... Mi az oka, hogy e nézetek ma nem tudnak ug terjedni a partban, mint a múltban? ókai: 1. / Nálunk mindkét elhajlást végigvitték. A párttagok és pártonkivüliek is tapasztalták, hogy mindkét elhajlás milyen káros következményekkel jár. A törvénysértésektől, az életszinvonalceökkentestoJ kezdve a revizionista maszlagokon és támadásokon át egészen ellenforradalomig. És ez nagy iskola volt nemcsak a pártsze vezetek, hanem egyes kommunistád részére is. 2. / Ámüyen feltételek között a párt az dlenforradalom után_ujjá-i szerveződött. Ennek sajátossága nemcsak abban, van,hogy endkivül éles osztályharc utján j tt létre, h nem pluszkérdés az 1956.decemberi párthatározat volt. Ez a határozat nem általában vetetve fel., hogy egye tért Link- e szocializmussal, vagy a munkáshat alommal, hanem fi]vetetve, hory egyetértünk-e azzal, hogy az ellenforradalom 4 legfőbb oka között szerepel szektás, dogmatikus módzserek bűnei és a revizionisták árulása. Eles osztályharc közepette, a gyakorlati életben kellett erre választ adni. ülyan volt a helyzet a társadalmi élet konszolidálásáért, a közbiztonság megteremtéséért, hogy nappal es éjjel konkrét munkát kellett'kifejteni. J-lyen harcok közepette, a kétfrontos harc talaján szerveződött újjá a párt és az, hogy ma néhány kérdésben jóval előbbre vagyunk a pártmunka stílusában, ma mád módsz ek érvényesülnek, az a dolog rendkívül döntő és nagy szerepet játszott. 5./ /első helyre lenne való/ a Párt KB jelenleg egységes a párt politikájának Összes kérdésében. És ez nagymértékben lehetővé teszi, hogy ne legyen huza-vona, ha valamely oldalról, torz nézetek, vagy gyakorlat ütné fel. a fejét, ne legyen ingadozás, következetlenség, amikor a szocializmus építése nehézségek elé állit bennünket. Példa erre.ahogy a legutóbb fellépett a mezőgazdaság kérdésében a torzításokká! szemben; ll---------5-------=J L ___________________________________ __ _______ . _________
