Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1965-04-08
r “i Szervezési probléma: Az egyes alapszei've zsbeknél /5-L\ helyen/ probléma van a meg megosztással. A Csaba—utcai, vagy a Városmajor-utcai iskolákban mindenki csinál mindent, Hlfoganják a nevelés tervezhetőségét, de a részíeladatokra való lebontása nem egységes, igy adódik, hogy a pártszervezet olyan munkát végez? amely nem az ő felauata lenne. Másik probléma: egyes párttitkárok, pártfunkcionáriusok leterhelése. Ez általános jelenéség, ami hátráltatja a munka helyes elvégzését. - Baj van az egyes szervezeteknél a lényeg látásban, a fő fela átok meghatározásában /Csaba utcai iskola/. - A módszerek kérdéséről. A jószándék mindenütt megvan. A tevékenységi formák megkeresése nem egyszerű. Mindenki érzi, hogy az uj feladatok szélesebbek, diferenciáltabbak, jobb, hatásosabb módszerek kellenek. A pártszervezetek úgy érzik, hogy az eddigiek /előadásos propaganda, stb/ már megszokottak, valami uj kellene. A felad tokról. A pedagógiai és politikai kulturáltság fokozásához fontos a diferenciálás. Minden intézetnek más a légköré, a /•v hangulata. Bár a feladat, a tanterv, a rendtartás azonos, de az összetételek folytán difereuciálni kell a munkát. A köznevelési bizottság az alapszerveze te kitel való beszélgetéseket továbbra is feladatának tartja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy helyes, ha legalább két vagy három évenként a kerületi VB_ illetékes szervei megvizsgálják az egyes alapszervezete£ munkáját. A feladatok között fontos a tapasztalatcserék tovább folytatása. Helyes, ha közös párttitkári és igazgatói értekezleten egyes alapszervezetek munkáját megbeszélik. Péter elvtársnő: Egyetért azzal, hogy a lehetőségeken belül tudjon a titkár válaszolni bel és külpolitikai kérdésekre. Az egyik legnagyobb probléma a tantestületben, hogy egyáltalán kérdezzenek és nem az, hogy felelni tudjanak. Az embereknek sokkal inkább van véleményük mint ahogy elmondják. Például Hruscsov elvtárs kérdésében ugyanazok az emberek és csoportok, akik soha nem nyilatkoztak, politikai kérdésekről nem mondtak véleményt, hihetetlenül felélénleültek• és hallatlan politikai aktivitással foglalkoztán az üggyel. Nem tartja szerencsésnek azt, hogy egy ilyen vizsgálatban az egyik résztvevő az állami vezető /Tanács oktatási osztályának vezetője gondol/ legyen. Nem biztos, hogy minden tantestületben sikerült megtudnia a valóságot, hiszen mindenki aki vele szemben ült, az állami vezetőt látta benne. ............. , , A marxista nevelésről. Hiszünk az emberek fejlődésében, es ezert hihetünk a pedagógusok fejlődésében is. Rengeteget fejlődtek, nemcsak a hároméves filozófiai tanfolyam elvégzésével, de a tanterv is megadja ehhez a kereteket. Más kérdés az, hogy most a^pedagógus munka rendkívül nehézzé vált. Az iskolákban tükröződik mindaz az ellentmondás, arai fejlődő társadalmunkban megvan. Olyan feszültségben dolgoznak, hogy valóban meg is érdemlik azt a /fokozódó megbecsülést, ami meg is van. A pártsze-rvezeteknek egyik feladata, hogy az egyes párttag szülőkkel kapcsolatban felmerülő problémákat is megoldják. A kicsi/ alapszervezetekben bonyolult a pártélet. Nem lehet azt mondani, hogy egy nagy alapszervezet kicsinyített mása. Nagyon nehéz megtalálni a helyes utat. 4-5 embert taggyűlésre összehívni bonyolultabb mint 4o-t. Egy nagyobb alapszervezetnél a partszer. vezet megvizsgálja a fontosabb kérdéseket. Ok öten vannak az igazgatóval együtt, akivel közösen vitatják meg a kérdéseket. A pártszervezet kapcsolata leszűkül az igazgató és a párttitkár kapcsolatára. I " _J