Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1959-02-25
I— —I I .. * I Juhász elv társ: Mi figyelemmel kisértük a PB munkát érvét ás tudtunk is róla, hogy mikor kerül az oktatás tárgyalásra. Azonban most pénteken, amikor feszült az anyag,, és Zsoldos elvtárs diktálta a£ első részt, bent'volt nálunk Cdanádi elvtárs - én a Bp.PB-on voltam - és elvitte az anyagot. Csak másnap kaptuk vissza - áthuzogatva, kijavítva, stb. Szombaton kaptuk vissza az anyagot, s i*y sak rohammunkával tudtuk elkésziteni. Nem tartom helyesnek, hogy az utolso'pillanatban elvitte Csanádi elvtárs, mert ezáltal hátráltatta a munkánkat• Felvetődött, hogy a kerületből kijönne egy brigád és megnézné az oktatás helyzetét, stb. A kerület ebből a szempontból tudna adni segítséget és ha az Elvtársak kijönnének és megnéznék az oktatással való foglalkozást - akkor szerintem nem is kapnának rossz képet. Lehet, hogy a módszereinkben vannak hibák, azonban valamit javult a helyzet - ami inkább egy kicsit az adminisztratív jellegű beszélgetések következménye. Magisztrák elvtárs beszélt^arról, hogy az^1956^előtti hibák nem a marxizmus -lenihizmus tói való eltérést jelentették. Véleményem szerint volt eltérés, ha nem is tudatos volt. Véleményem szerint nem helyes pártbüntetés az, hogy az oktatásból kizárjunk valakit. Olyan esetben, amikor a propagandista nem megy el a propí szemináriumra, akkor ne ő, hanem az ellenőr vezesse le a szemináriumát. Fő hiba a szemináriumvezetőben keresendő, ha nem teszi érdekeltté a hallgatókat a szemináriumra való járásra. Pedig a szem.vezetők többsége valamilyen funkcióban van, igy közvetlenül megkapják a helyi adatokat, stb. Ezért hanyagoltuk^el'azt, hogy külön összehívjuk őket a helyi tények, adatok ismertetésére. Felvetődött,^ hogy hogyan lettek beosztva a hallgatók a szemináriumokra. Mi a képességéhez mérten osztottuk be a hallgatókat, legalább is igyekeztünk igy beosztani,és épp ebből kifolyólag adódtak problémák, hogy egyes hallgatók felvetették, hogy nem ide, hanem oda szeretnének járni, stb. Fajkos elvtárs: Egyetértek azokkal az Elvtársakkal, akik azt javasolták a tárgyalás elején,^hogy helyesebb lenne nem tárgyalni az anyagot. Be úgy érzem, hogy megérte és helyes volt azért tárgyalni, mert’a vita, az elvtársak javaslatai úgy gondolom fognak segítséget adni ahhoz, hogy a MOM oktatási munka megjavuljon, annak ellenere, hogy a MOM-ban az oktatás/-v sál már többszőr foglalkoztak-Az oktatási munka foglalkozásával kapcsolatban az Elvtársaknak a nézőpontjukat kell megváltoztatni. Ne a szervezeti oldalával foglalkozzanak elsősorban, hanem a tartalmával. Nem rossz az, ha tudjuk, hogy milyen a részvétel az oktatásban, de a legalapvetőbb, hogy mik azok a' nézetek, amik felmerülnek az oktatás alkalmával és mit kell tisztázni. Kiderül, hogy sok olyan nézet van, ami az üzem politikai előrehaladását nehezíti, ismerik az okot csak azt nem tudják, hogy milyen törekvés legyen annak leküzdésére. Szükséges leszögezni, hogy a propaganda munka ideológiai munka, nem öncéleszköz a szocializmus építésének előrevitelében. Nem azért akarunk pártoktatást végezni, mert kell, hanem azért, hogy ne torg-itsük el sem jobbra, sem balra a célul kitűzött feladatainkat, a szoc. építését. Ezért szükséges elméletileg megszilárdítani az embereket. Ha megértik a feladatokat, akkor magukkal viszik a tömegeket. Mert beszélhetünk mi a sxissiaiiska mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, ha ő/c maguk nem értik meg. Legalábbis szükséges lenne, hogy a pártoktatásban résztvevő emberek ideológiai nézetet ismerjük, mert ez ad#á meg a PB részére a biztonságos érzetet. Ahhoz, hogy bármely téren feladatokat jelöljünk meg, ahhoz szükséges az emberek^ ideológiai felkészültségének ismerete. Tehát tartalmi részével ^Sglalkozni az oktatásnak, azt megismerni, stb. II— —rr----_j
