Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1970-10-10
Bizonyítják ezt: — a MOM saját erőből körültekintő ipartelepítési tevékenységet folytat, melynek eredményeként a bázisgyárat egyre inkább a tisztaprofilú optika, finommechanikai és elektronikai fejlesztés és gyártás jellemzi, — a KÉV, valamint a FAV dolgozóinak eredményes tevékenysége — a többi kooperáló vállalattal együtt — lehetővé tette a Metró első szakaszának határidő előtti elkészítését, és zavartalan működését, — a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok a választék és a minőség javítása érdekében éltek a mechanizmusból adódó új beszerzési forrásokkal. Az önállóság és felelősség növekedése minden szinten szükségessé tette a vezetés ! színvonalának általános emelését, a vezetők munkájának kritikus értékelését. A kerületi pártbizottság véleménye, hogy gazdasági, állami vezetőink többsége alkalmas az új feladatok ellátására, csupán néhány területen vált szükségessé felmentés, minőségi csere kezdeményezése. : A gazdasági reform bevezetését kerületünkben felsőbb párt- és állami szervekkel egyetértésben jónak értékeljük. A dolgozók munka- és életkörülményeinek alakulása A kerületi pártbizottság, a pártszervezetek az új gazdasági mechanizmus előkészítése, bevezetése során fokozott figyelmet fordítottak az életszínvonal alakulására, a bér- és jövedelempolitikai elvek és arányok, a helyes ösztönzők érvényesítésére. Mindezek csak a népgazdasági érdek szem előtt tartásával, a termelékenység és hatékonyság tervszerű növelésével, ésszerű munkaerőgazdálkodással, a munkafegyelem erősítésével voltak megvalósíthatók. A gazdasági és politikai munka eredményeként termelő üzemeinkben tovább javultak a dolgozók életkörülményei. A IX. kongresszus határozata alapján a 44 órás munkahét az iparban és építőiparban általánossá vált, a gyermekgondozási segélyt kerületünkben 600 anya veszi igénybe. A központi intézkedések mellett több vállalatunk, intézményünk tovább bővítette a szociális juttatások körét. Az összhatásában kedvező kép mellett néhány probléma is jelentkezett: — A dolgozók erősen bírálták, vitatták a részesedési kategóriák kialakítását. Néhol szélsőséges — pl. a munkásosztály vezető szerepe érvényesítésének kétségbe vonása — véleményekkel is találkoztunk. Dolgozóink a differenciálással egyetértettek, de a kategóriák arányait túlzottnak tartották. A kerületi pártbizottságnak, a dolgozók döntő többségének az a véleménye, hogy a végzett munka arányában történő differenciálás szükséges, minden szinten küzdeni kell az egyenlősdi ellen. — Az új mechanizmus közismertebbé tette a bér- és részesedési arányokat, melyek különösen a pedagógusok és egészségügyi dolgozók körében váltottak ki ellenérzéseket. — A dolgozók az általános előrehaladást elsősorban saját helyzetük alapján értékelik. Többségükben optimisták, azonban a mechanizmus bizonyos elemeinek negatív hatása, az anyagiasság, a kispolgári szemlélet fokozódása rontják a közhangulatot. 10 A ODL ” _j r n
